„A napirend egyetlen pontja sem tárgyalható” – mondta Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen, ahol Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról döntött volna az országgyűlés, ha a Fidesz-KDNP megjelent volna.

De nem jelent meg: „Álláspontunk szerint, a rendes [26-én kezdődő] parlamenti ülésszaknak mindjárt az elején sor kerülhet a svéd NATO ratifikációra, de ehhez szükséges a két miniszterelnök budapesti találkozója” – írta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfői posztjában. A rendkívüli parlamenti ülés idején a kormány is háromnapos rendkívüli ülést tart, méghozzá Sopronbánfalván.

A svéd-magyar találkozó kivitelezése azonban továbbra is kérdéses, mivel a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson többször is hangoztatta, hogy csak akkor jönne Magyarországra, ha a csatlakozást az Országgyűlés már megszavazta. Szijjártó Péter külügyminiszter erre mondta azt, hogy a svéd kormányfő akkor lenne korrekt, ha a ratifikáció előtt jönne. Hogy miért? Hát például azért, mert Kristersson a törökökhöz is elment.

Novák Előd napirend előtti felszólalásában a Mi Hazánk frakcióvezetője felvetette, hogy a Fidesz csak akkor tudja betartani azon ígéretét, miszerint nem ők lesznek az utolsók, akik ratifikálják a csatlakozást, ha vétózzák a NATO-bővítést. Erre szerinte azért lenne szükség, mert a bővülés egy újabb lépés lenne a harmadik világháború felé, és szerinte szükség van a semleges zónákra, és minél kisebb közös határa van az oroszoknak a NATO-val, annál jobb.

„Felmerül az alapvető gyanú, hogy talán nem is a magyar nemzeti érdeket követi a Fidesz, hanem valami mást” – mondta felszólalásában Tordai Bence, a Párbeszéd újonnani frakcióvezetője az üresen kongó parlamentben.

Nyomás

A hosszasan húzódó ratifikáció, az, hogy Magyarország nem teljesített ígéreteit, a többi NATO-tag számára is egyre bosszantóbb. Olyannyira, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövete számos más nagykövettel együtt el is látogatott a rendkívüli ülésre.

Az ügyben eddig is nagy volt a nemzetközi nyomás. Az Egyesült Államok különböző képviselői többször is megjegyezték, hogy ígéretével ellentétben a török ratifikáció után a magyar kormány immár utolsóként akadályozza Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Pénteken az amerikai nagykövetség noszogatta a Fideszt, hogy vegyen részt az ülésen: „Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy Magyarország »az első adandó alkalommal« cselekedni fog. A hétfői ülésszak lehetőséget biztosít erre” – írták pénteki közleményükben.

Egy nappal ezen közlemény előtt, és néhány nappal azután, hogy egy demokrata szenátor a NATO legmegbízhatatlanabb tagjának nevezte Orbánt, Washington szankciókat lebegtetett be Magyarországgal szemben. „A Biden-adminisztrációnak meg kell vizsgálnia, hogy Magyarország valóban olyan megbízható partner-e, hogy megérdemli a vízummentességi programban való részvételt – és a korrupció mértékét tekintve, hogy helyénvaló-e szankciókat kezdeményezni a globális Magnyickij-törvény alapján” – írta közleményében az amerikai Szenátus külügyi bizottságának elnöke Pressmannal való megbeszélése után.

Mióta már?

Az orosz-ukrán háború kirobbanása után indítványozott finn és svéd NATO-csatlakozás elhúzódásának több kellemetlen magyar vonatkozása is volt. A két ország 2022 májusában adta be csatlakozási kérelmét, amit lassanként a tagok jóvá is hagytak, kivéve Törökországot és Magyarországot. Míg előbbi jól láthatóan politikai hasznot remélt, és hosszas alkudozásba kezdett a két országgal, valamint az Egyesült Államokkal, addig utóbbi igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy az egyébként mindig egy emberként szavazó Fidesz és KDNP frakciókon belül vannak a nézeteltérések.

Hogy ezen nézeteltéréseknek mi is lehetett az alapjuk, és hogy miért csak az utolsó pillanatban vallotta be Szijjártó , hogy a magyar kormány folyamatosan egyeztetett a török féllel, a mai napig rejtély - még a Hende Csaba vezette fideszes delegáció többnapos vendégeskedése se után derült rá igazán fény. A finn csatlakozást végül 2023 tavaszán a törökökkel egyszerre sikerült jóváhagyni. A svédekről viszont a mai napig nem sikerült megegyezni a Fidesz-frakcióban, amely Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint nem egy szavazógép, hiába szorgalmazza a kormány a szavazást. Eközben a svéd parlament egy jelentése szerint még egy orosz támadás sem lehet kizárható, védelmi stratégiájukat pedig a NATO-tagságra alapoznák.