2023. március 8-án végre eljött az, amire Finnország a NATO-csatlakozási kérelem tavaly májusi benyújtása óta várt:

Hende Csaba és a fideszes tárgyalódelegáció megérkezett a ködös Helsinkibe.

Hendéék egy nappal korábban a szintén csatlakozni vágyó svédeket tették helyre, akik egyébként az EU soros elnökeként továbbra is a jogállamiság tiszteletben tartásától tennék függővé az uniós pénzek kifizetését.

Szerdán Matti Vanhanen finn házelnök arról beszélt, hogy a magyar delegáció is érti, mennyivel erősebb lenne a NATO a finnek csatlatozásával, és támogatják is azt. Ugyanakkor Hendéék a finneknek is elmondták, mennyire zavarja őket, amit Finnország a magyar jogállamiságról és demokráciáról gondol. Amikor Finnország vitte a soros elnökséget 2019-ben, javaslatot tettek arra, hogy az EU-ban a jogállamiság elvek betartásához kössék a támogatások kifizetését, és felgyorsították a magyar kormánnyal szembeni eljárást. De a házelnök szerint ez nem veszélyezteti a csatlakozásuk támogatását, mert azt külön kérdésként kezelik. Magyarország elismerte, hogy Finnország megfelel a tagság kritériumainak, és nem támaszt külön követeléseket.

Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke, a magyar delegáció vezetője tolmácsán keresztül elmondta, hogy a magyar parlament egy kis párt kivételével támogatja Finnország NATO-tagságának ratifikálását. De a ratifikáció menetéről és Orbán Viktor álláspontjáról inkább nem akart beszélni.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozását a katonai szövetség tagállamai közül már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta. A magyar kormány egészen a parlament tavaszi ülésszakának kezdetéig nem adott magyarázatot a ratifikáció halogatására, de a Fidesz kihelyezett frakcióülése után Orbán Viktor arról beszélt, hogy a kérdésben komoly vita alakult ki a tanácskozáson. (Helsingin Sanomat)