„Beszéltem Orbánnal, Svédország hamarosan NATO-tag lesz”, mondta Jens Stoltenberg a szövetség honlapján közzétett szöveg alapján az Index.

A NATO főtitkára szerdán a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójával, Jake Sullivannel tartott közös sajtótájékoztatót Brüsszelben, ahol többek között Svédország NATO-csatlakozásáról is szó esett. A Washington Post újságírója kérdésében emlékeztetett rá, a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki ratifikálja a svédek csatlakozását. Ez végül nem csak így lett, továbbra sem tudni, az országgyűlés továbbra is csak úgy tesz, mintha beszélgetne a svédekkel.

„Néhány nappal ezelőtt beszéltem Orbán Viktorral, és világossá tette, hogy határozottan támogatja a svéd szövetségi tagságot. Az is világos, hogy a magyar parlament most nem ülésezik, de február végén újra összeül, és az üzenet az volt, hogy nem sokkal ezután döntést hoznak Svédország csatlakozásának ratifikálásáról”

mondta Stoltenberg, aki arra számít, hogy Svédország a közeljövőben teljes jogú tag lesz. Jelenlegi állás szerint a svéd miniszterelnök továbbra is csak azután hajlandó Budapesten tárgyalni Szijjártó Péterrel, hogy a magyar parlament ratifikálta a svéd NATO-csatlakozást.

Svédország másfél éve, a finnekkel együtt adta be NATO-csatlakozási kérelmét, az orosz–ukrán háború kitörése után. Finnországot áprilisban fel is vették, de a svéd csatlakozás jóváhagyását Törökország és Magyarország azóta is halogatta. Míg a magyar kormány szerint a parlament önérzetes fideszes többsége nem hajlandó ratifikálni, addig a török kormány egyértelműen kijelentette, hogy az általa terroristának tartott kurdok svédországi tevékenységét szeretné nehezíteni. Korábban a Kurdisztáni Munkáspárt tagjainak kiadatását kérték.

Végül a török parlament január végén jóváhagyta Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Így lett a magyar országgyűlés az egyetlen, ahol a kormánypárt még csak el sem ment a csatlakozás miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésre.

Fideszes politikusok az elmúlt hónapokban sok mindennel magyarázták, miért nem szavazott még az országgyűlés a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról - itt összeszedtük néhány érvüket. Eközben a svéd parlament jelentése szerint még egy orosz támadás sem kizárható, védelmi stratégiájukat a NATO-tagságra alapoznák.

A katonai szövetség a gyakorlatban már a hivatalos csatlakozás előtt is elkezdte de facto tagként kezelni Svédországot: a svéd haderő részt vesz azon a nagyszabású - a hidegháború vége óta nem volt hasonló méretű - január végi hadgyakorlaton is, amin kimondva-kimondatlanul egy NATO-tagállam elleni esetleges orosz támadásra adandó katonai választ, az ötös cikkely aktiválását szimulálja. A svéd részvételhez fű alatt a török és a magyar hadvezetésnek is hozzá kellett járulnia, úgy is, hogy közben a teljes jogú csatlakozást folyamatosan újabb kifogásokkal lassítja.

(hvg.hu, Index)