„Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt” – mondta Orbán Viktor 2021 őszén, és mostanra a svéd NATO-csatlakozás körüli hacacáré be is bizonyította, hogy a miniszterelnök nem viccelt.

A korábban semleges skandináv állam az orosz-ukrán háború kitörése után Finnországgal együtt kérte a felvételét a NATO-ba. Orbán a Fidesz-frakció tavaly február végi, balatonfüredi kihelyezett ülésén arra kérte a képviselőket, hogy támogassák a finn és svéd csatlakozást. De a hivatalos fideszes kommunikáció szerint ebből „komoly vita” alakult ki a képviselők között, a kormánypárt pedig azóta is azt játssza, hogy csak duzzogva hajlandó elfogadni Orbán kérését, mert svéd és finn politikusok csúnya dolgokat mondtak a Fideszről, kormányáról és a magyar demokrácia helyzetéről.

A Fidesz delegációja azóta járt Finnországban és Svédországban is, hogy helyi képviselőkkel tárgyaljanak, az ő beszámolóik alapján viszont a magyar politikusok nem kötötték semmilyen elváráshoz a csatlakozás megszavazását. Finnország csatlakozását azóta ratifikáltuk, tavaly áprilisban be is léptek a NATO-ba.

Gulyás Gergely már a tavaly tavaszi ülésszakra megígérte, hogy azon ratifikálhatják a svéd csatlakozást, de egyre csak húzták az időt. Miután Szijjártó Péter külügyminiszter közölte, hogy egy 2019-es svéd oktatóvideó miatt továbbra sem támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást, Kövér László házelnök azt mondta, a svédek szabályosan gyűlölik a hazájukat, Menczer Tamás államtitkár nekiállt aggódni a svéd demokráciáért, a volt kommunista Bencsik András pedig már a svédek EU-ból való kiebrudalását is felvetette.