Az elmúlt hetekben fantasztikus fejleményeknek lehetünk szemtanúi. Európa erős embere uralkodásának 14. évében kiderült, hogy bár még bőven nem látni a tahóterror végét, mégis elkezdett átalakulni a magyar kormány – orbánista szakkifejezéssel élve: – testtartása. Előbb „testszégyenítés” miatt kezdtek el szűkölni a fideszes véleményvezérek, most pedig már a teljes Fidesz-KDNP vette fel a sértett, megbántott, toxikus partner figuráját.

Miután Szijjártó Péter külügyminiszter közölte, hogy egy 2019-es svéd oktatóvideó miatt továbbra sem támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást, Kövér László házelnök azt mondta, a svédek szabályosan gyűlölik a hazájukat, Menczer Tamás államtitkár nekiállt aggódni a svéd demokráciáért, a volt kommunista Bencsik András pedig már a svédek EU-ból való kiebrudalását is felvetette.

A kormányinfón a heves indulatok és a további időhúzás miatt többen is kérdezték Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, hogy miért csinálja ezt a Fidesz-KDNP. Gulyás elmondta, hogy a svéd–magyar kapcsolatok normalizálása lenne a feltétele a csatlakozásuknak. A sajtótájékoztató legeslegvégén megkapva a szót, utolsó kérdésként érdeklődtem, hogy konkrétan mit várunk el Svédországtól, mert ha jól értem, csak most hivatkozunk egy 2019-es – jóval a háború előtti – videóra, amikor a svédek már tavaly július óta várnak, hogy ratifikáljuk a csatlakozásukat. Gulyás ezt a választ adta: