A magyar külügyminiszter csütörtökön levélben jelezte Tobias Billström svéd külügyminiszternek, hogy továbbra sem sima ügy a NATO-csatlakozásuk támogatása. Szijjártó a levélben most azt a tananyagként megjelölt 2019-es videót hozza fel akadályként, ami a NER kevésbé elegáns húzásaival szemlélteti a magyar demokrácia hanyatlását: a Népszabadság bezárása vagy a CEU elkergetése.

Szijjártó szerint emiatt ismét nem lesz könnyű meggyőzni a kormánypárti képviselőket a svéd NATO-csatlakozás támogatásáról: „Önök sürgetik az országgyűlési képviselőinket, hogy ratifikálják az Önök NATO-csatlakozását, miközben továbbra is azzal vádolják őket, hogy lerombolták a magyarországi demokráciát. Ez az ellentmondás most még inkább kiéleződött, és egy cseppet sem segíti az Ön folyamatos követelésének teljesítését. Azt remélem, hogy ezt végre komolyan figyelembe veszik.”

Az Ukrajna elleni invázió hatására Svédország már tavaly májusban beadta a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, de azt Magyarország és Törökország nem ratifikálta. Igaz, Törökország júliusban már bejelentette, hogy beadják a derekukat. Elviekben a magyar kormány is támogatja, de mindig más és más kifogást találnak arra, miért nem tud ezzel foglalkozni a magyar parlament:

• először az ment, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a kérdést,
• majd azzal jöttek, hogy az Európai Bizottság által elvárt jogszabály-módosítások olyan mértékben kötik le a törvényhozást, hogy egyszerűen nem fér bele a NATO-bővítés megszavazása.

Bár Orbán személyesen tett ígéretet arra, hogy 2023 elején sor kerülhet a szavazásra, ebből se lett semmi, mert állítólag annyira megosztott volt a kormánypárti frakció, hogy Hende Csabának és még pár fideszesnek skandináv körutazást kellett szervezni. Konkrét követelésük ezután sem volt a svédekkel szemben, hanem a mostani Szijjártó-levélhez hasonlóan emlegették fel azokat az eseteket, amikor a svédek a magyar demokrácia állapotára tettek megjegyzéseket. Egyre inkább úgy tűnt, hogy a törököket akarjuk bevárni, amit Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a nyáron el is ismert: „Tagadhatatlan, hogy nagyon szoros egyeztetés volt folyamatosan, a legutolsó pillanatig a török és a magyar diplomácia között. Bíztunk abban, ha teljesítjük a törökök javaslatait, kéréseit, akkor hozzá tudunk járulni a megállapodáshoz. Ez utólagosan visszaigazolásra került.” Ahogy ezt Szijjártó szintén elismerte júliusban.

Ugyanakkor, amikor egy orosz tankönyvben fasiszta felkelésként mutatták be az 1956-os forradalmat, Szijjártó nem írt levelet, nem kérette be a nagykövetet, csak azt mondta, erről nem hajlandóak vitázni.