Svédország Finnországhoz csatlakozva felvételét kéri a NATO-ba, jelentette be hétfőn Magdalena Andersson svéd miniszterelnök, aki a lépést Oroszország Ukrajna elleni agressziójával indokolta. "Történelmi változás ez hazánk biztonságpolitikájában" - mondta Andersson, és nem túlzott. Svédország a napóleoni háborúk kora óta, vagyis több mint kétszáz éve semleges ország. Ezt a semlegességet a két világháborúban és az azt követő hidegháborúban sem adta fel.

"Tájékoztatni fogjuk a NATO-t, hogy a szövetség tagjává kívánunk válni" - közölte Andersson, hozzátéve, hogy hazájának "szüksége van azokra a formális biztonsági garanciákra, amelyek a NATO-tagsággal járnak".

Andersson azt is közölte, hogy Svédország Finnországgal közösen cselekszik - a finn kormány vasárnap jelentette be hivatalosan is csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

A NATO-tagság a szervezet alapokmányának 5. cikkelye alapján nagyon komoly védelmi garanciákat jelent. Ez a cikkely ugyanis előírja, hogy ha egy tagállamot támadás ér, és ezért a többiek segítségét kéri, azok kötelesek is katonai erővel a segítségére sietni. Ez persze azt is jelenti, hogy egy másik tagállamot érő támadás esetén Svédországnak és Finnországnak is kötelessége segítséget nyújtani. Tekintettel a két ország katonai erejére, a NATO-tagságuk kölcsönösen előnyös, a katonai szövetség igen ütőképes hadseregekkel gyarapodik egy geopolitikailag fontos zónában - hogy mást ne mondjunk, Finnország tagságával megduplázódik az a határszakasz, ahol Oroszország közvetlenül NATO-tagállammal határos. (Via AP)