„A beavatkozás sokféleképpen mehet végbe, például az Egyesült Államok nagykövete az ellenzék valódi vezetője. Ez történik most Magyarországon, az USA nagykövete a megosztott ellenzék valódi vezetője és sokféleképpen beavatkozik a politikai életben Magyarországon. Ez egyrészt szórakoztató, másrészt növeli a támogatottságunkat” – mondta Szijjártó Péter, mikor New Yorkban a Fiatal Republikánusok Klubjában ismertette a magyar belpolitikai viszonyokat.

Szijjártó a Fidesz nagy győzelmeiről regélt, hogy hogyan verték meg a széttöredezett, majd az összefogott ellenzéket is. Aztán a Márki-Zay Péter által említett Egyesült Államokból érkező pénzekről mondta, hogy az ilyet nem szabad tűrni. Ezért is vezették be a szuverenitásvédelmi törvényt.

A szuverenitásvédelmi törvény beiktatásával együtt februártól létrejött a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, aminek elnökévé Lánczi Tamást nevezték ki, és ami papíron elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv lesz, munkáját a Rogán Antalhoz tartozó titkosszolgálat is segíti. A független szerkesztőségek közös nyilatkozatban álltak ki a jogállamellenes Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen.

Az ellenzéki pártokhoz nem, csak a kampányból tevékeny részt kivevő civil szervezeteknek érkeztek támogatások a 2022-es előválasztás idején az Action for Democracy (AD) nevű amerikai alapítványtól. Ilyen szervezet volt a Márki-Zay által alapított Mindenki Magyarország Mozgalom (MMM). A módszer hasonlatos az állami pénzekből a Fidesznek kampányoló CÖF-CÖKA civil szervezetéhez.