Február 16-18. között hatvanadik alkalommal rendezik meg a müncheni biztonságpolitikai konferenciát, ahol három napon keresztül a világ vezető politikusai, katonai vezetői, biztonsági szakértői, kémfőnökei értekeznek a világról.

Tavalyi videós bejelentkezése után idén személyesen vett részt a konferencián Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szombat délelőtt Christiane Amanpourral beszélgetett.

Idei felszólalásában Zelenszkij arról beszélt, hogy 2022. február véget ért a szabályokon alapuló világrend, 2024-nek kell lennie annak az évnek, ami ezt helyreállítja. Mint fogalmazott,

az orosz-ukrán háború nem csak Ukrajna és Európa helyét, és jövőjét határozza meg, ez valójában Oroszország háborúja a szabályok ellen. Minél tovább tart az oroszok háborúja az életünket keretek közé foglaló szabályok ellen, annál nagyobb változásokat tud ebben elérni.2024-ben az egész világnak reagálnia kell a putyini agresszióra, mert ha most nem cselekszenek, az elkövetkező évek mindenki számára katasztrofálisak lesznek, ezt a hírszerző szolgálatok már tudják.

Zelenszkij elmondta, hogy az ukránok már eddig is több mítoszt megcáfoltak: megcáfolták például azt, hogy az oroszok azt foglalnak el néhány nap alatt, amit és akit akarnak, ehhez képest az ukránok már 724 napja kitartanak. Megcáfolták, hogy Ukrajna nem egy igazi ország, és azt is, hogy az orosz fegyverek erősebbek, mint a nyugatiak. Oroszország már arra kényszerül, hogy történelme során először Iránhoz és Észak-Koreához forduljon segítségért. Korábban mindenki azt gondolta, hogy nincs védelem az orosz rakéták ellen, de Ukrajna megmutatta, hogy Patriotokkal és más légvédelmi eszközökkel igenis van védelem ellenük. Ha pedig ezt sikerül biztosítani, megnyílik az út azelőtt, hogy hazavigyék a több millió ukrán menekültet. A fő orosz mítosz az, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút. Az ukránok már több alkalommal bebizonyították, hogy nincs így (az oroszoktól visszafoglalt ukrán területekre célzott ezzel), de Avgyijivka esete megmutatta, hogy nem minden az ukránokon múlik.

Felszólalásában Zelenszkij hosszan ostorozta Putyint, a nyugati partnerei kritikáját ezúttal hanyagolta. Putyin folyamatosan bizonyítékát adja annak, hogy az emberi élet egyre kevesebbet ér az orosz állam számára. Most már azt öl meg, akit akar, Navalnij megölése után már nehéz Putyint legitim vezetőnek tekinteni. Zelenszkij szerint két út áll Putyin előtt: vagy megjelenik a hágai bíróság előtt, vagy előbb-utóbb megöli őt valamelyik cinkostársa, aki most még Putyin parancsára öl. Hozzátette, hogy nem szabad elfelejteni, Putyin nem csak ukránokat öl, hanem csecseneket, szíreket, saját ellenlábasait, legyenek akár az Egyesült Királyságban, akár Oroszországban. Putyin egyértelmű üzenetet küldött a müncheni biztonságpolitikai konferencia nyitónapjára Navalnij megölésével.

Zelenszkij szerint mindent meg kell tenni azért, hogy legyőzzék az agresszort, nem szabad elfelejteni, hogy a diktátorok nem mennek nyaralni. Ha Putyint nem győzik le, mindegy, hogy ki lesz majd az elnök Oroszországban, mert ott lesz előtte a példa, hogy agresszióval el tudják érni a céljaikat. Oroszország és Közép-Ázsia előtt így nagyon sötét jövő áll.

Zelenszkij felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a történelem megmutatta, hogy minél erősebb volt az együttműködés az Atlanti-óceán két oldalán, annál erősebb volt a szabadság. Európa az egyik erő, ami megakadályozza a káoszt, most megmutatja, hogy mit is jelent azt, hogy ez a közösség euro-atlanti.

Előadása után Christiane Amanpour kérdésére Zelenszkij elmondta, hogy az avgyijivkai kivonás az ukrán katonák életének megmentését szolgálta. Az oroszok 10:1-hez fölényben voltak, nekik pedig annyi ukrán katonát kell megmenteni, amennyit csak lehet, így nem volt más választás. A nyugati közösség által szállított fegyverekért hálás, de azokat végső soron az ukrán katonák használják. A légvédelmi rendszert fejleszteni kell, Ukrajna várja a partnereitől azt, amiben megállapodtak, nagy hatótávolságú fegyverből pedig kevés van - ez nem kritika, hanem a valóság.

Arra a kérdésre, hogy mit üzen az amerikai republikánusoknak, Zelenszkij csak annyit válaszolt, hogy meg kell érteniük, hogy mi folyik Ukrajnában, de külön üzengetni nem szeretne nekik, mert az Egyesült Államok már így is nagyon sokat tett Ukrajnáért. Ha Ukrajna egyedül marad, az oroszok nem csak Ukrajnát rombolják le, hanem a balti államokat és Lengyelországot is. Trumppal nem találkozott a háború kitörése óta, de már meghívta, ha esetleg Trump elmenne Ukrajnába, hajlandó lenne a frontra is kivinni. Ukrajna szempontjából nagyon fontos megmutatni a döntéshozóknak, hogy milyen valójában a háború, hogy ne csak az Instagramon keresztül lássák.

Zelenszkij legutóbb nagyon más helyzetben vett részt a müncheni konferencián

A 2022-es müncheni konferencián még Zelenszkij személyesen vett részt, ez valószínűleg az egyik utolsó öltönyös megjelenése volt, néhány nappal az orosz invázió megindulása előtt, amikor már mintegy 150 000 orosz katona sorakozott fel az ukrán határon. Tavaly videón keresztül jelentkezett be, és mondta el híressé vált Dávid a Dnyeperen című beszédét.

Zelenszkij és több ukrán kormánytag személyes megjelenését Münchenben nehéz nem ahhoz kötni, hogy bár az Egyesült Államok Kongresszusa már jóváhagyta az Ukrajna szempontjából létfontosságú 61 milliárd dolláros segélyt, nem elhanyagolható esélye van annak, hogy a csomag a Képviselőházon nem megy át. Az orosz-ukrán háború kevéssé meglepő módon amúgy is az egyik fő témája az idei müncheni konferenciának, ennek egyik leglátványosabb eleme az, hogy Zelenszkij is eljött.

A személyes részvétel mellett szólt az is, hogy az ukrán ügy fontosságának hangsúlyozása, a nemzetközi figyelem visszairányítása Ukrajna támogatására egyre húsbavágóbb Zelenszkij számára. Mára szemrebbenés nélkül fogadjuk, ha valaki a háborús fáradtságról beszél (a háborús fáradtságról külön panelbeszélgetést tartanak a rendezvényen), a konferencia előtt néhány nappal publikált Müncheni Biztonsági Index (München Security Index) pedig látványosan megmutatja, hogyan változnak az európai biztonsági prioritások, hogyan vesztett Ukrajna a fontosságából a G7 országok körében. Az orosz fenyegetés 2021-hez képest még mindig erősebb, de az előző évekhez képest csökkent, és a tömeges migráció, az iszlamista terrorizmus után a negyedik helyre esett vissza.

Szinte minden, Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos fenyegetettség érzékelése csökkent a G7 országokban, beleértve a nukleáris fegyverek esetleges bevetésétől, és az energiaszállítások megszakításától való félelmet is. Míg tavaly hétből öt G7 tagállamban Oroszországot tartották a legnagyobb fenyegetésnek, idén már csak az Egyesült Királyságban és Japánban van így, Németországban például a hetedik, Olaszországban a tizenkettedik helyre esett vissza.

Müncheni találkozások

A müncheni konferencia hagyományosan kiváló alkalom arra, hogy a résztvevő vezetők rapidrandi sebességgel tartsanak bilaterális találkozókat a kíváncsi szemek elől elzárva. A várakozások szerint a szombati nap folyamán Zelenszkij zárt ajtók mögött fog tárgyalni többek közt Kamala Harris amerikai alelnökkel, Petr Pavel cseh elnökkel, Mette Frederiksen dán, és Mark Rutte ügyvivő holland miniszterelnökkel is.

A müncheni megállót az ukrán elnök egyébként a párizsi és berlini vizitjei után iktatta be, ahol a biztonságpolitikai konferenciát idén kihagyó Emmanuel Macron francia elnökkel, és Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt, illetve francia-ukrán és német-ukrán kétoldalú biztonsági megállapodásokat írt alá.