Miután a Fidesz parlamenti frakciója kedden véget vetett annak a másfél éve tartó komédiának, amiben úgy tettek, mintha a teszetoszaságáról híres Orbán Viktor akaratával szembemenve elleneznék a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását, a miniszterelnök politikai igazgatója alá rendelt Magyar Külügyi Intézet a legújabb elemzésében megállapította:

„a magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését, és saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el”.

Az ukrajnai orosz invázió miatt Svédország és Finnország még 2022 nyáron adta be a kérelmét, de a magyar parlament változatos kifogásokkal halasztotta el a ratifikációt, miközben rajtunk és a törökökön kívül már minden NATO-tagállam jóváhagyta. Szijjártó Péter külügyminiszter decemberben is azt ígérte, hogy még a törökök előtt megszavazzuk a svéd csatlakozást, de ez nem jött össze, mivel Erdoganék még januárban jóváhagyták.

Bár eddig különféle tankönyvekre és a jogállamiságot hiányoló nyilatkozatokra hivatkoztak, most a Külügyi Intézet a csatlakozás megszavazását az uniós pénzek utalásával és újabb Gripenek vásárlásával is kapcsolatba hozta: „a szuverenista magyar külpolitikának köszönhetően a svéd-magyar bilaterális kapcsolatok javulásának eredményeként a legutóbbi svéd uniós elnökség képes volt élét venni a Magyarországot ért támadásoknak, és sikerként könyvelhető el az is, hogy Magyarország számára ez idő alatt utalták ki a visszatartott uniós forrásokat. A miniszterelnök hétvégi bejelentése alapján a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, és ennek egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is. Ez utóbbi által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország.”

Az elemzés másik érdekessége, hogy lúzernek állítja be azokat a tagállamokat, amelyek az orosz fenyegetésre való tekintettel packázás nélkül támogatták a svéd csatlakozást: „Azok a tagállamok, amelyek azonnal, minden további kérdés nélkül ratifikálták a finn és svéd csatlakozási okmányokat, nemcsak támogatásukat fejezték ki Helsinki és Stockholm felé, hanem azt is jelezték, hogy nem kívánnak önálló külpolitikát folytatni, megfelelő számukra az igazodás az euroatlanti fősodorhoz.”

Egy ilyen érvelés azért is érdekes a magyar kormány háttérintézményétől, mert a kormány már 2022 júliusában benyújtotta a parlamentnek a svéd csatlakozásról szóló határozattervezetet, ami azóta is ott parkolt, ha az ellenzék napirendre akarta venni, a kormánytöbbség változatos kifogásokkal szavazta le.

Így ha belemegyünk abba a játékba, hogy komolyan vesszük a kormány által beadott javaslatot, akkor az az elemzés alapján az önálló külpolitika feladása lett volna. Márpedig a Külügyi Intézet szerint: „Azok, akik utolsóként fogadták el a ratifikációt, nem csak azt üzenték a NATO partnereknek, hogy speciális megtárgyalandó kérdéseik vannak az érintett országokkal, hanem hogy vannak ügyek, amelyek esetében akkor lehet csak előre haladni, ha létezik a felek közötti kölcsönös bizalom, és meghallgatjuk egymás érveit, esetleges kifogásait. Budapest nem nemzetközi kényszerektől vezérelve, hanem saját külpolitikai és európai biztonsági érdekeket szem előtt tartva dönt majd Svédország csatlakozásáról.”

A Fidesz kérése alapján a február 26-i parlamenti ülésen kerülhet napirendre a svéd NATO-csatlakozás ügye. Orbán Viktor szombati évértékelőjén már sejteni lehetett, hogy hamarosan megenyhül a Fidesz-frakció: „Jó hír, hogy a Svédországgal fennálló vitánk lezárás felé közeledik – mondta a miniszterelnök. – A svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettünk, hogy a bizalmat újraépítsük. Afelé haladunk, hogy a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén ratifikálhatjuk Svédország NATO-csatlakozását.” Valamikor Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is Budapestre jön tárgyalni.