Február 9-én a fideszes vezetésű Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívására gazdatüntetést tartottak Záhonynál az Ukrajnából vámmentesen érkező mezőgazdasági importáruk miatt. A tüntetésen méhészek is részt vettek, akik az utóbbi években nehezen veszik fel a versenyt a vámmentesen az EU-ba érkező olcsó mézzel szemben.

Tíz napra rá azonban, hogy a méhészek azért tüntettek, hogy az EU ne nehezítse meg a helyzetüket a vámmentes méz beengedésével, megjelent egy Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat, amely leszedte a mézet a Magyarország által tiltott ukrán mezőgazdasági termékek listájáról. Ezek után több méhész is arról számolt be, hogy úgy érzik, a Fidesz biodíszletként használta a méhészeket a tüntetésen, majd hátba szúrta őket a rendelettel.

„A súlyos mézpiaci válságban a nehéz anyagi helyzetben lévő méhésztársadalom érthető módon nemtetszését fejezi ki a történtekkel kapcsolatban” – írja az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, amely korábban úgy érezte, hogy szolidárisnak kell lenniük az Európai Unió több országában zajló gazdatüntetések résztvevőivel, „hiszen a méhészetet is érinti a tüntetés témája, mivel újra meghosszabításra került az az EU-s rendelet, mely szerint az Európai Unióba vám nélkül érkezhetnek ukrán termékek, így a méz is”.

Az egyébként, hogy korábban az ukrán mézt nem lehetett behozni Magyarországra, nem sokat segített a magyar méhészeken. Az itthon megtermelt méz több mint felét az EU-ban adják el, ahol mind az ukrán, mind a Kínából érkező, olcsó és hamisított mézutánzat lenyomta az árakat.

Az EU-s mézárcsökkenéséhez nagyban hozzájárul a különböző adalékokkal – jellemzően glükóz-fruktóz sziruppal – kevert vagy épp teljességgel mesterséges méz, amelyet sokkal könnyebb előállítani. Az Európai Bizottság 2023-ban tett közzé egy felmérést, mely szerint az általuk tesztelt mézek közel ötven százaléka tartalmazott valamilyen gyanús adalékanyagot.

Nagy István hirtelen meggondolta magát?

Az importtilalom feloldását Nagy István agrárminiszter a vegyesméz elfogyásával indokolta. Méhészek és Hadházy Ákos is azt állítja, hogy ez nem igaz, hiszen a termelőknél elmondásuk szerint több száz, bizonyos becslések szerint több ezer tonnányi méz porosodik a raktárakban, amit a piaci helyzet miatt nem tudnak eladni. Jelenleg ugyanis a több mint ezer forint/kiló előállítási költség alatt, hatszáz forint/kiló zajlik a virágméz felvásárlása. Egy 37 méhészegyesület és szervezet által aláírt, Nagy István miniszternek címzett, de még el nem küldött petíció is erről a jelenségről számol be. Ők azt állítják, hogy ha emelkednének a felvásárlási árak, akkor lenne bőven mit eladni.

Bár ezt nyilvánosan a szervezetek nem fogalmazzák meg, személyesen több méhész arról nyilatkozott, hogy a tilalom feloldása egy nagy mézkereskedő cég számára kedvező. Ezt Hadházy Ákos posztjában is említi, azt pedig több kommentelő, és egy olvasónk is említette, hogy ez a cég az Aranynektár Kft. lehet, amely több állami támogatást is nyert. A 24.hu korábbi cikke szerint Nagynak jó kapcsolatai vannak az Aranynektár alapító-tulajdonosával.