„Mi nem kerülhetünk azon országok közé, azon európai országok közé, aminek a gazdasági teljesítménye 2023-ban kisebb lesz, mint 2022-ben volt. Ezt hívják recessziónak” – Orbán Viktor tavaly januárban mondta ezt. (Ebben a cikkünkben összeszedtük, hogyan szánta a recesszió elleni harcnak a múlt évet a miniszterelnök, és hogyan veszítette el ezt a harcot.)
Nos, az Eurostat – egyelőre nem végleges és nem is teljes körű – adatsorából most már azt is tudjuk, hogy nemcsak azon országok közé kerültünk, ahol a gazdasági teljesítmény 2023-ban kisebb lett, mint 2022-ben volt, hanem ezek között is kiugróan teljesítettünk. Mármint kiugróan rosszul. A 2023-as éves GDP-növekedéséről legalább előzetes becslést közlő 21 európai uniós tagállamból 17 jobban zárta a múlt évet, mint mi. Vagyis az eddigi adatok szerint
a magyar gazdaság a negyedik legrosszabb eredményt érte el tavaly az Európai Unióban.
Ami különösen szembeötlő: a térségben eddig minden adatközlő állam gazdasága jobban teljesített, mint a magyar (és a gazdasági problémáinkat részben okozó német krízis is jóval enyhébb volt tavaly, mint a miénk). Az osztrákok és a csehek szintén recesszióban zárták a múlt évet, de kisebb mértékűben, mint Magyarország – nem mondjuk, hogy feltétlenül ellehetetlenült, de ezzel picit talán csökkent az esélye annak, hogy 2030-ra leelőzzük Ausztriát –, a lengyel és a szlovén gazdaság pedig nőni is tudott (a grafikonon nincs rajta, de szintén gazdasági növekedéssel, az előzetes adatok szerint plusz 2,5 százalékkal zárta az évet Szerbia).
Az előrejelzések szerint a román GDP 2 százalék körüli mértékben, a szlovák gazdaság 1,1 százalékkal nőhetett. A horvát GDP-adat még szintén nem látható az ábrán, mert az Eurostat nem közölte, de Andrej Plenković miniszterelnök néhány napja azt jelentette be, hogy a horvát gazdasági 2,8 százalékkal nőtt, ami az egyik legmagasabb növekedési ütem volt az EU-ban.