A közösség tiltakozása miatt mégsem veszi át a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumot és a szintén állami kézben lévő Zipernowsky Károly Általános Iskolát az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség égisze alatt működő Milton Friedman Egyetem. Az intézmény közleménye szerint a tüntetések, a petíciók és az „ellenséges hangulatkeltés [...] nem hagytak teret a higgadt [...] szakmai párbeszédnek”.

A gimnázium igazgatója szerda délutánra konzultációt szervezett, ahol a szülők először ismerhették volna meg az egyetem elképzeléseit. A közlemény szerint miután „nem ismert személyek a párbeszédet megelőzve, a gimnázium védelmében »valótlanságokkal és félelemkeltéssel operáló« petíciót indítottak”, és a helyszínen köztéri tüntetés is készült, az egyetem a találkozón való részvételt és egyúttal az átvételre vonatkozó kezdeményezést is visszamondta. A Milton Friedman vezetősége szerint

„sajnálatos, bár nem meglepő tény”, hogy kezdeményezésüket a politika eszközévé tették, és ellenségnek láttatták a szövetségest.

A Milton Friedman Egyetem és az Észak-Budapesti Tankerületi Központ nemrég kereste meg a III. kerületi önkormányzatot, hogy az állami fenntartású békásmegyeri Veres Péter Gimnázium - az ország negyedik legjobb gimnáziuma a Hvg tavalyi összesítése szerint - és a szomszédságában lévő Zipernowsky Károly Általános Iskola fenntartóváltásáról tárgyaljon. Bár a kerület DK-s polgármestere szerint egyik esetben sem merült fel, hogy tandíjas képzést indítsanak, Kiss László leszögezte: a fenntartóváltás kizárólag a szülői közösség, a diákönkormányzatok és a pedagógusok egyöntetű támogatásával lehetséges, tehát nem támogatnak semmilyen átszervezést, ami nem élvezi a teljes közösség támogatását.

Az eredeti javaslat szerint a két iskola új fenntartója a Milton Friedman - az EMIH-hez kerülése előtt Zsigmond Király - Egyetem lehetett volna, ami az elmúlt két és a következő három évben nyolcmilliárd forint állami támogatást kap, közpénzből.

A fenntartóváltásról szóló kérelmet február végéig kellett beadnia az iskolákra igényt tartó szervezetnek, de a Köves Slomó egyházához tartozó egyetem a határidő előtt nem értesítette a kinézett iskolákat. A teljes közösségi támogatás a fenntartóváltás mögött már az előzetes jelek szerint sem volt meg: az aHang felületén pár nappal ezelőtt elindított „Védjük meg a Veres Péter Gimnáziumot!” petíciót már több ezren írták alá.

Nem ez az első eset az elmúlt időszakban, hogy a nyilvánosság és a közösség tiltakozása meghiúsít egy fenntartóváltást: az ellenállást látva visszalépett és mégsem vállalkozik a Gábor Dénes Egyetem arra, hogy átvegye a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium fenntartói jogait.

Fenntartóváltás-dömpinggel a konzervatív mintaiskola-hálózaton át az uniós forrásokig

A közelmúltban mintegy hatvan iskoláért jelentkeztek új fenntartók: az Óbudai Egyetem például Orbán Viktor egykori iskolájáért, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskoláért és a Vasvári Pál Gimnáziumért jelentkezett be, a szintén alapítványi fenntartású Miskolci Egyetem pedig a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumot venné át.

A 2012-2013-ban lezajlott nagy fenntartóváltási hullám főleg az önkormányzati iskolák egyházi fenntartásba kerüléséről szólt, de a felsőoktatási intézmények akkor még nem tolongtak azért, hogy általános és középiskolák fenntartói legyenek. Egy tavalyelőtt december végi törvénymódosítás már maguknak az egyházaknak is lehetővé teszi, hogy jelentkezzenek oktatási célú épületekért. Bár a jogszabály erre lehetőséget ad, a közlemény szerint az új fenntartó, az EMIH fenntartásában álló Milton Friedman Egyetem csak köznevelési szerződés keretében működtethette volna az iskolákat, tehát nem kérte az ingatlan tulajdonjogát - ahogy az történt, amikor a Budapesti Zsidó Hitközség, a Mazsihisz legnagyobb hitközsége jelentkezett be az újlipótvárosi Herman Ottó Általános Iskola vagyonkezeléséért.

A Herman esetében a hitközség azt gondolta, hogy a szabadság szigeteként prezentált váltás, a szabad tankönyvválasztás, az oktatási önállóság visszaadása, a nyitottság és tanárok személyes véleményszabadságának hangsúlyozása, a sokkal színvonalasabb nyelvoktatás és a tanári kar megtartásának ígérete elegendő lesz az érintettek - a tanárok és a szülők - meggyőzéséhez, a nyelvtanítást leszámítva alapvetően jó, de fizikai körülményeit tekintve lerongyolódott, csótányos iskola fenntartóváltásához. Nem így lett.

A G7 cikke szerint a felsőoktatási intézmények géppuskatűzszerűen érkező ellenállhatatlan fenntartóváltási ajánlataival kapcsolatban éppen a jellegük miatt kell gyanakodni. Sok évtizede létező opció, hogy felsőoktatási intézmények fenntartói legyen általános és középiskoláknak, de jellemzően eddig a pedagógusképző intézmények éltek a lehetőséggel, mivel ezek az iskolák gyakorlóterepként is szolgáltak a pedagógushallgatóknak. Aligha véletlen, hogy a Gábor Dénes, a Milton Friedman és az Óbudai Egyetem egyszerre ihletődött volna meg és fordította volna egy irányba a fejlesztéspolitikai stratégiáját - vagy ha mégis, annak oka van.

A Belügyminisztérium szerint nincs itt semmi látnivaló, ezért az okokról egyelőre csak találgatni tudunk. Az egyetemi közösségek tagjait viszont elkaphatja a déja vu: az egyetemi modellváltások körüli vitákról, érvekről és ellenérvekről, az érintettek félelmeiről a Budapesti Műszaki Egyetem oktatójával, a Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért csoport tagjával beszélgettünk.

A lap következményeket is taglaló elemzése szerint ha megnézzük az elmúlt évek, évtizedek oktatáspolitikai történéseit, a pozíciókban lévők konzervatív gyökerű, poroszosan zseniális oktatásról szóló vágyálmait, már nem is tűnik őrült összeesküvés-elméletnek egy elitista, szelektálásra és kasztrendszer létrehozására berendezett oktatási rendszer kialakítása. Ha kilátásba kerül olyan uniós forrásokhoz való hozzáférés, aminek előfeltétele a (köz)oktatási rendszerben vállalt feladatellátás vagy a fenntartói funkció, akkor a forrásokra éhes intézmények gyorsan előállíthatják a kívánt feltételeket.

(MTI, G7, Népszava)