Az Integritás Hatóság a jogkörei bővítését kéri, és az állami szervezetekkel való együttműködés akadozására panaszkodik

belföld
március 14., 11:45

„Tényfeltáró munkánkban jelentős eredményeket értünk el (…) 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltunk” – olvasható az Integritás Hatóság parlamenti beszámolójában (pdf-ben itt). Biró Ferenc elnök szerint azonban számos előrelépésre van szükség, hogy a munkájuk hatékony legyen.

Dabóczi Kálmán alelnök (b), Bíró Ferenc elnök (k) és Molbusz Tímea alelnök (j) az Integritás Hatóság vezetőinek kinevezésén a Sándor-palota Tükörtermében
photo_camera Dabóczi Kálmán alelnök (b), Bíró Ferenc elnök (k) és Molbusz Tímea alelnök (j) az Integritás Hatóság vezetőinek kinevezésén a Sándor-palota Tükörtermében Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Bár az Integritás Hatóság autonómiája, szervezeti függetlensége biztosított, „a Hatóság jogkörei nem adottak: egyrészt (ma még) messze elmaradnak nemcsak a más EU tagállamok hasonló szervezeteinek jogköreitől és a nemzetközi szervezetek (pl. OECD) ajánlásaitól, másrészt a törvényileg biztosított jogkörei nincsenek harmonizálva a jogrendszerben, így azok sokszor nem is végrehajthatóak” – írja a beszámolóban. Biró szerint részben ebből következően

az együttműködés az állami szervezetekkel akadozik, és az érdemi információhoz való hozzáférésünk rendszerszinten nem biztosított.

Szerinte ahhoz, hogy a hatóságuk elérje azt a célt, amelyre létrehozták, elengedhetetlen a jogkörök kérdésének azonnali napirendre vétele, ehhez kérte a beszámolóban a kormány, az országgyűlés és az Európai Bizottság támogatását egyaránt.

A beszámolóban szó van arról is: 114 olyan bejelentést kaptak, amely a hatóság hatáskörébe tartozik. Ebből 5 vizsgálat zárult le, 16 vizsgálat van folyamatban, 34 eset vizsgálati előterjesztés vagy az ahhoz szükséges adatgyűjtés fázisában van, 53-ról, tehát a bejelentések csaknem feléről viszont megállapították, hogy az információ nem megalapozott, így nem indult vizsgálat.

Az öt lezárult vizsgálat közül a lombkorona-sétányok rendszerszintű felülvizsgálatáról szóló jelentésről itt írtunk (a jelentés nyomán bukott ki a fideszes képviselő, Tasó László, aki szerint koncepciós eljárást folytat ellene a korrupcióellenes hatóság), arról pedig, hogy a Microsoft- és víziközmű-botrányban mire jutottak, itt. A hatóság nemrég vizsgálni kezdte a volt Fidesz-képviselő Farkas Flórián nevéhez és az akkor még miniszter Balog Zoltán időszakához kötődő több milliárdos szövetkezet-támogatási ügyet, míg Süli János családjának tehenészete miatt feljelentést is tett.