2013 nyarán az orosz fővárosban lelőttek egy moszkvai étteremtulajdonost. Egy csuklyás férfi leugrott egy kerékpárról, kétszer rálőtt áldozatára, majd elmenekült. Hat évvel később egy száműzetésben élő csecsen parancsnokot, Zelimhan Hangosvilit egy forgalmas berlini parkban gyilkoltak meg kísértetiesen hasonló körülmények között: egy biciklis férfi egy hangtompítós Glock 26-os géppisztollyal lőtt rá fényes nappal. A támadót letartóztatták, miután pisztolyát és parókáját a Spree folyóba dobta a német parlament épülete közelében.

A berlini merénylőnél találtak egy Vagyim Szokolov nevére szóló útlevelet, de a hatóságok gyorsan megállapították, hogy mégsem ez a neve. A kopasz, erős testalkatú férfi valójában Vagyim Kraszikov volt, orosz állampolgár, aki kapcsolatban állt az FSZB-vel, az orosz biztonsági szolgálattal – és ő volt a 2013-as moszkvai gyilkosság első számú gyanúsítottja is.

Vlagyimir Putyin, aki felújította a szovjet korszak rettenetes gyakorlatát – a külföldön végrehajtott politikai gyilkosságokat –, Tucker Carlsonnak adott interjújában megerősíteni látszott azokat a híreket, amelyek szerint országa a „hazafi” Kraszikov szabadon bocsátását kéri Evan Gershkovich amerikai újságíróért cserébe.

Nem ő az egyetlen cserealap: Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos és Alsu Kurmasheva amerikai–orosz állampolgár is őrizetben van Oroszországban, széles körben politikai indíttatásúnak tekintett vádakkal. Magát Alekszej Navalnijt is el akarta cserélni Putyin valamelyik gyilkosra a halála előtt, legalábbis ezt állította.

Nem csak Putyin szívügye

Kraszikov az orosz titkosszolgálat, az FSZB szigorúan titkos Vimpel egységéhez tartozott a német ügyészek szerint. Személyesen találkozott Putyinnal egy lőtéren, egy BMW és egy Porsche tulajdonosa volt, és rendszeresen utazott a munkája miatt – derül ki a sógora Insidernek adott interjújából.

Putyin maga is német területen szolgált a KGB-ben, de az orosz titkosszolgálatok nagynevű kutatója azt mondja, egy esetleges fogolycsere nem csak személyes indíttatású lehet: Mark Galeotti szerint ez inkább az orosz kormány külföldi ügynökökkel való viszonyában fontos. „Oroszország azt mondja: nézd, ha elkapnak, így vagy úgy, de visszaszerzünk téged. Lehet, hogy hosszú időbe telik, de vissza fogunk szerezni. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy az emberek rávegyék magukat, hogy potenciálisan nagyon veszélyes helyzetekbe kerüljenek.”

Hogy Kraszikov valaha visszatérhet-e Oroszországba, az végső soron a német kormányon múlik. A BBC most annak kérdezett utána, hogy mennyi hajlandóság van a német politikában egy fogolycserére. Röviden: egyelőre nem sok.

Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja és a külügyi bizottság tagja, Ulrich Lechte például azt mondta, „nem szabad megtennünk Putyinnak ezt a szívességet”, ami azt az üzenetet küldené, hogy a Kreml büntetlenül gyilkolhat külföldön. A külügyi bizottság kereszténydemokrata tagja visszafogottabb volt, amikor úgy fogalmazott: nem látja egy olyan fogolycsere politikai támogatottságát, amelynek Kraszikov is része.

Ha ez mégis megtörténne, elvileg az FSZB-s gyilkos Oroszországban tölthetné le életfogytiglani büntetését, de Putyin nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, hogy gyorsan szabadlábra kerülne. Intő példa lehet Viktor But orosz fegyverkereskedő, akit 25 év börtönre ítéltek az Egyesült Államokban „amerikai állampolgárok megölésére irányuló összeesküvés és terrorista szervezetnek nyújtott segítség miatt”, majd kicserélték Brittney Griner kosárlabdázóra. A halál kalmáraként emlegetett But most a politika felé fordult, és mandátumot szerzett az oroszországi helyi választásokon.