A kormányzati szektor múlt évi gazdálkodásáról szóló KSH-gyorsjelentés közzétételével egy időben hozták nyilvánosságra az Európai Uniónak benyújtott úgynevezett EDP-jelentést (az excel innen tölthető le). A dokumentum fontosságát az adja, hogy habár erre az évre van egy elfogadott költségvetése az országnak, arról minimum az év eleje óta tudni lehet, hogy a főbb számai nem tarthatók.

A kormány annak a költségvetésnek a tavaly nyári – fölöslegesen korai – elfogadásakor még egészen más 2023-as és így 2024-es gazdasági növekedéssel, tavalyi költségvetési egyenleggel számolt, de egyéb makrogazdasági körülmények is jócskán változtak azóta. A költségvetési törvény szerint idén 2,9 százalékosnak kellene lennie a GDP-arányos deficitnek, de már hónapok óta szó van arról, hogy ez nem tartható (összehasonlításként: a múlt évre az volt eredeti terv, hogy 3,9 százalékra csökken a hiány a 2022-es 6,2 százalékról, aztán végül 6,7 százalék lett).

A kormány ebben a dokumentumban most leírta: idén 4,5 százalékos hiánnyal tervez. Ez azt jelenti, hogy az állam működéséhez a tervezett 2514 milliárd forint helyett – ennyi lenne a törvényi hiány – csaknem 1500 milliárd forinttal többre, 3982 milliárd forintra van szükség. Az EDP-jelentésből kiderül, hogy annak ellenére is jócskán megugrik a deficit, hogy a kormány 2023-hoz képest idén nominálisan is csökkenti a beruházásokat (állóeszköz-felhalmozás) 3801 milliárdról 3 664 milliárdra, ami az infláció hatása nélkül is 3,6 százalékos vágás; ilyen intézkedésre az elmúlt években nem volt példa.

A jelentés másik figyelemre méltó tényezője az állami kamatkiadásokról szól. Kiderül, hogy a 2022-ről 2023-ra, azaz egy év alatt majdnem kétszeresére nőtt állami kamatteher idén további 12 százalékkal fog emelkedni. Ez azt is jelenti, hogy ha az idei kormányzati tervek megvalósulnak, akkor 2024-ben többet kell fizetnie az államnak kamatra, mint amennyit beruházásokra költ (és mint amennyi deficittel tervezi ezt az évet). A kamatterhek súlyáról már tavaly is írtunk, amikor a kamatkiadások meghaladták az egészségügyi gyógyító-megelőző kiadások összegét, de az idén már februárra elszállt költségvetésnek is a kamatok jelentették a fő okát.

Az EDP-jelentés azt is elárulja, hogy idén szinte csak technikailag csökken az államadósság: a 81 ezer milliárd forintot kissé meghaladó GDP-hez 59,3 ezer milliárdos adóssággal kalkulálnak, ami nagyjából 73,2 százalékot jelent, csupán 0,3 százalékpontos csökkenést a 2023-ashoz képest.