Minden bizonnyal a költségvetés katasztrofális állapota indokolta azt, hogy váratlanul Varga Mihály pénzügyminiszter is a múlt csütörtöki kormányinfó résztvevője volt. Az idei költségvetés tavaly nyári összeállítása óta bár a főbb makrogazdasági mutatók valamivel jobban alakulnak már – csökken az infláció mértéke és talán a GDP is kifelé jön már a gödörből –, valami mégis nagyon félrement, hiszen három hónap alatt összeomlott a kormány terve.

Az elsőként összerakott büdzsé szerint idén 2514,79 milliárd forintos, a GDP 2,9 százalékára rúgó államháztartási deficitet kellett volna elérni, ami sikerült is, csak épp nem év végére, hanem már március végére összejött ennek zöme. A pénzügyminisztériumi jelentések szerint a harmadik hónap végén 2321,4 milliárd forintos hiány jött össze (a teljes deficit 92 százaléka) aminél magasabb szinten még sosem volt ez az érték az év ezen időszakában.

Ezek fényében nem is meglepő, hogy a kormány változtatott, és az eredetinél szűk 1500 milliárddal nagyobb deficitet enged meg magának; az idei éves hiánycélt 4000 milliárd forintra módosították. Vagyis GDP-arányosan a 2,9 százalék 4,5 százalékra módosul, noha ez még mindig belefér a hiánycsökkentés fogalmába a kormányzat szerint, mivel 2023-ban a GDP 6,7 százaléka volt a deficit mértéke. Itt egy gondolat erejéig érdemes megjegyezni, hogy az idei költségvetés tavaly nyári elfogadásakor több elemző és szakember is rávilágított arra, hogy túlságosan merész és erősen kétséges a hiány 6,7-ről 2,9 százalékra történő csökkentése.

Tényleg akkora teher lenne a rezsivédelem?

A pénzügyminiszter a kormányinfón az elszállt deficit hátterében a háborús környezet mellett két jelentős tényezőt, rendkívüli költségvetési terhet azonosított: a magas kamatterheket és a rezsivédelmet, ami szerinte rengeteg pénzt visz el.

Ám míg előbbi helytálló indoknak látszik, hiszen március végéig 1241,3 milliárd forintot, 604 milliárddal többet költött az állam a kamatkiadásokra, mint egy évvel ezelőtt, utóbbi indok már egyáltalán nem tűnik akkora költségvetési tehernek, mint azt Varga Mihály jelezte. A rezsivédelmi kiadások változása ugyanis pont ellentétesen alakult a kamatkiadásokhoz képest.

A Rezsivédelmi Alap 2023-as 2579 milliárd forintos keretét 2024-re 1361 milliárdra csökkentette a kormány, ami teljesen logikusnak tűnő lépés a tőzsdei árak alakulása miatt. Tavaly csak január és március között a gáz európai irányadó ára a holland TTF tőzsdei jegyzése szerint 72,75 euróról 43,58 euróra mérséklődött, és a csökkenő trend az év során is folytatódott. Idén januárban már csak 30,57 euró volt a gáz ára, ami március végére 26 eurós szintig mérséklődött, és azóta is ezen a szinten mozog a jegyzés. Az áram tőzsdei ára pedig rendre követi a gáz árának alakulását, tehát a másik fő energiaforrás sem mozog más irányba, mint a gáz.