A hétfői verekedés után szerdán a képviselők megszavazták a „külföldi ügynökökről” szóló ellentmondásos törvényjavaslatot a grúziai (georgiai) parlamentben.

A Grúz Álom április elején közölte, hogy 13 hónappal azután, hogy a tiltakozások miatt a terv elvetésére kényszerült, újra be fogja nyújtani a törvényt, ami előírná, hogy a külföldről pénzt elfogadó szervezeteknek külföldi ügynökként kell regisztráltatniuk magukat, különben pénzbírsággal kell számolniuk. (Tüntetések egyébként az elmúlt napokban is voltak.)

A Grúz Álom szerint az ország csatlakozni kíván az EU-hoz és a NATO-hoz, miközben elmélyítette kapcsolatait Oroszországgal, és belföldön tekintélyelvűséggel vádolják. A párt szerint a törvényjavaslatra azért van szükség, hogy felvegyék a harcot a külföldiek által erőltetett „álliberális értékek” ellen, és elősegítsék az átláthatóságot. Az EU decemberben adta meg Grúziának a tagjelölti státuszt, és azt mondta, hogy a lépés összeegyeztethetetlen a blokk értékeivel.

A grúz kritikusok a törvényjavaslatot „orosz törvénynek” nevezték, és a Kreml által az oroszországi másként gondolkodók elleni fellépéshez használt jogszabályokhoz hasonlították. Oroszország népszerűtlen Grúziában, mivel Moszkva támogatja a szakadár Abházia és Dél-Oszétia régiót, és 2008-ban rövid háborúban legyőzte Grúziát.

Magyarország és Grúzia viszonya az utóbbi években egyre barátságosabb, a kaukázusi állam mindinkább azon kevesek közé tartozik, amelyek vezetői nem néznek görbe szemmel Orbán Viktorra, hanem példaképnek tekintik őt, és példának a politikáját is, tehát a magyar kormány retorikájának és stratégiájának elemeit is átveszik.

Grúziában októberben esedékesek a választások. A közvélemény-kutatások szerint a Grúz Álom továbbra is a legnépszerűbb párt, de 2020 óta, amikor szűk többséggel győzött, veszített a népszerűségéből.