Vége a 14 hónapos trendnek, újra nőni kezdett az infláció

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, márciushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, az üzemanyagok 3,5 százalékkal drágultak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel pedig véget ért a 14 hónapja tartó dezinflációs folyamat. Az adat túlzott meglepetést nem okozhatott, hiszen az elemzők is arra számítottak, hogy rövid időn belül kifutnak a bázishatások, és ismét emelkedni fog az infláció.

A KSH adatai szerint 2023 áprilisához képest gyakorlatilag minden drágább lett, az élelmiszerek ára 1 százalékkal nőtt, ezen belül a cukor 30,4 százalékkal, a csoki és a kakaó 9,2 százalékkal, a sertéshús szintén 9,2 százalékkal, az alkoholmentes üdítőitalok pedig 5,8 százalékkal. Csökkent ellenben a tojás ára 20,3, a liszté 19,7, a száraztésztáé 12,5, a sajté 9,6, a tejé 9,3, a kenyéré 9,0, a baromfihúsé 6,5 százalékkal.

Drágultak viszont a szolgáltatások is 9,5 százalékkal: a lakbér 14, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, az autójavítás és -karbantartás 10,1, az autópályadíj, autókölcsönzés, parkolás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába viszont 21,7 százalékkal kevesebbe került. A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal drágultak.

Emelkedtek a szeszes italok és a dohányáruk árai is, a gyógyszerek és a tisztítószerek árai is, viszont 1,7 százalékkal kevesebbet kell fizetni a tartós fogyasztási cikkekért, és olcsóbb lett a háztartási energia is, a gáz 9,2, az áram 2,9 százalékkal.

Emelkedtek viszont az árak márciushoz képest is, 0,7 százalékkal. Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, a legnagyobb mértékben pedig a ruházkodási cikkek ára nőtt, 2,8 százalékkal. De nőtt a szolgáltatások ára és az üzemanyagok ára is, utóbbi 3,5 százalékkal.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is megjegyzi kommentárjában a kedvező bázishatások kifutását, és úgy véli, ezek után az a kérdés, hogy a régiós országokhoz képest az MNB-nek mekkora reálkamatot kell fenntartania ahhoz, hogy a külső környezet romlása esetén se gyengüljön a forint.

A friss adat egyébként az előzetes várakozásuknál (3,5 százalék) magasabb lett, de végeredményben a konszenzusnak megfelelő adattal ért véget a kedvező bázishatások időszaka. Ezek májustól már az infláció emelkedéséhez járulhatnak hozzá, és az infláció hullámzó emelkedését várják. „Minden bizonnyal felül kell vizsgálnunk a decemberre vonatkozó 4,8 százalékos várakozásunkat” – írja kommentárjában.

Véleménye szerint a jegybank a mostani adat fényében még csökkentheti az alapkamatot májusban az előre jelzett, lassabb ütemezésben, de az alapfolyamatoktól függően akár a 25 bázispontra való lassítás is képbe kerülhet. Az év közepétől azonban egyre sűrűsödnek a kérdőjelek. „Egyrészt kérdéses a hazai infláció éven belüli lefutása, az elemzői konszenzus ugyanis a mi előrejelzésünknél magasabb inflációs pályát vár. Másrészt a külső környezet is drámaian megváltozhat a bejövő makrogazdasági adatok és az ezekre érzékenyen reagáló, adatvezérelt üzemmódban működő jegybankok miatt”. Kiss Péter szerint a fő kérdésnek most az tűnik, hogy a régiós országokhoz képest mekkora reálkamat prémium elégséges ahhoz, hogy a forint ne gyengüljön túlságosan egy esetleges negatív forgatókönyv esetén sem.