Az előzetes becslésével megegyező adatot közölt a KSH az ipari termelés márciusi teljesítményéről, vagyis éves alapon munkanaphatástól megtisztítva 2,8, februárhoz képest pedig 3 százalékos volt a visszaesés mértéke. Az ágazat egy februári felpattanást leszámítva folyamatos lejtmenetben van, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az elmúlt egy évben mindössze öt olyan hónap volt, hogy a teljesítmény – ha minimálisan is, de – meghaladta volna a 2021-es év átlagát. Az adat az elemzőket is meglepte, „minden várakozást alulmúló” teljesítményként értékelték azt.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 12,6 százalékkal csökkent a statisztikai hivatal közlése szerint. Nem teljesített jól az akkugyártás sem, hiszen a gyártási volumen 17,5, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 21 százalékkal esett vissza.
Ez utóbbiak alapján akár az ágazat teljesítménye is magyarázhat lehet arra, hogy az iváncsai akkugyárból a műszak közepén küldtek el több száz dolgozót. Az esetet a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, Fónagy János egyébként a tesztüzemmel magyarázta, ami hatással van a foglalkoztatottságra is.
A KSH jelentésére visszatérve, a feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 32 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 2,3 százalékkal emelkedett.
Egészen elkeserítő, hogy a jelentés legkedvezőbb adata sem növekedésről, hanem csak minimális csökkenésről árulkodik: a feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkenése miatt.
A gyógyszergyártás kibocsátása márciusban 11 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,4 százalékkal lett kisebb.
Míg a szintén pocsék adattal szolgáló építőiparban pislákol már valami az alagút végén, hiszen emelkedett a megkötött szerződésállomány, ez egyáltalán nem mondható el az iparról. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene ugyanis 14,0 százalékkal kisebb volt a 2023. márciusinál. Az új belföldi rendelések 4,9, az új exportrendelések 15,4 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány pedig március végén 21 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Nem meglepőek ezek a számok annak fényében, hogy szinte nincs kereslet a piacon – erre utalnak legalábbis az értékesítés számai.
Az ipar belföldi értékesítése 7,7, a feldolgozóiparé 8,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
A területi adatok alapján mindössze egyetlen megye volt, ahol növekedni tudott az ipari termelés, ez a Mercedes-gyár bázisaként szolgáló Bács-Kiskun megye volt, ahol tavaly márciushoz képest 2,4 százalékkal nőtt a termelés volumene a február 0,2 százalék után. A két egymást követő pozitív havi adat a régió iparának kilábalására enged következtetni.
A 20 régiót tekintve (19 vármegye és a főváros) mindössze hétben volt 10 százaléknál kisebb a visszaesés mértéke, a többiben – Bács-Kiskunt leszámítva – ezt meghaladó mértékben csökkent az ágazat termelése.
A legnagyobb visszaesést márciusban éves bázison Békés vármegyében regisztrálták, ahol az ipari termelés -21,2 százalékkal zuhant.