Zsebszerződésügy: egy 2002-es földajándékozási szerződés az első, ahol ügyvédként felbukkant Sulyok Tamás neve

üzlet
május 23., 14:48

Közel húsz évet ölel fel a zsebszerződésekkel osztrák tulajdonba játszott földek története, ami még 1995-ben kezdődött – ez már abból a dokumentumhalmazból derül ki, amit Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője csütörtökön délelőtt az ügyészségnek adott át, majd lapunkhoz is eljuttattak.

A sztorit magát még szerda délutáni sajtótájékoztatóján ismertette a politikus. Ennek lényege, hogy Dobrev azzal vádolta meg Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy még ügyvédként hozzájárulhatott ahhoz, hogy magyar termőföldek osztrák tulajdonba kerüljenek egy zsebszerződés, egy ajándékozási, majd pedig egy kölcsönszerződés révén. A köztársasági elnök egyébként tagadta Dobrev vádjait, és közölte, hogy beperli a DK-s politikust. Az ügyről és magáról a zsebszerződések fogalmáról ebben a cikkben írtunk bővebben, ebben a cikkben pedig azt néztük meg, hogy az ügyben érintett cégekről milyen hírek jelentek meg a Csongrád megyei lapokban.

A vásárlás

Az ügyészséghez eljuttatott dokumentumokból ugyanakkor további részletek is megismerhetők. Az egész történet még 1995-ben kezdődött, amikor is az Agronómia Kft. nevében Gyuris Gyula ügyvezető több külterületi deszki termőföldet vásárolt. Erre azért volt szükség, mert a cég tulajdonosai osztrákok voltak, így a cég hivatalosan nem vásárolhatott magyar földet. Az ekkor készült német nyelvű zsebszerződésben írásban is rögzítették, hogy valódi tulajdonos a kft.:

„A magyar földtörvény szerint olyan cég, mint az Agronómia Kft. jelenleg nem lehet vevő, így annak ügyvezetője, Gyuris úr járt el a cég megbízásából az ingatlanvétel ügyében. Ezért jelenleg pro forma is Gyuris úr áll a telekkönyvben tulajdonosként. Ezennel írásban, kifejezetten és visszavonhatatlanul rögzítjük, hogy az Agronómia Kft. a kizárólagos gazdasági tulajdonos, és jogosult arra, hogy a megbízásából szerzett minden földet kártalanítás nélkül bármikor saját tulajdonába ruházhasson át telekkönyvileg. Ez a kötelezettség Gyuris úr jogutódjaira is vonatkozik. A földek vételárát egyszeri haszonbérléssel, jutalékfizetéssel és szénavásárlással az Agronómia Kft. teljes egészségben megfizette.”

Dobrev Klára a Legfőbb Ügyészség előtt, amikor állítása szerint átnyújtotta a bizonyítékokat Sulyok Tamás ügyében
photo_camera Dobrev Klára a Legfőbb Ügyészség előtt, amikor átnyújtotta a bizonyítékokat Sulyok Tamás ügyében Fotó: Bankó Gábor/444

A dokumentum szerint az Agronómia Kft. egyszeri haszonbérlettel, valamint szénavásárlással kifizette Gyurisnak a vételárat, ami valamivel több mint 3,1 millió forint volt. Majd a következő évben, 1996-ban bejegyezték a német magánszemélyek holtig tartó haszonélvezeti jogát az ingatlanok tulajdoni lapjára. Az ekkor megvásárolt hét ingatlan között volt

  • 4 legelő, melyek a tulajdoni lap szerint 2008 májusában lettek Natura 2000-s területek,
  • 2 szántó,
  • 1 ingatlanon pedig legelő, szántó és erdő is volt.

Az ajándékozás

Ezt követően évekig gyakorlatilag semmi sem történt egészen 2002-ig. Júliusban ugyanis egy ajándékozási szerződést kötöttek, amit már Sulyok Tamás jegyzett ellen ügyvédi minőségében. Ennek értelmében Gyuris Gyula mint ajándékozó, valamint Franz Kirchmayr és Alois Kirchmayr mint haszonélvezők ajándékba adják Kocsis László kiskunfélegyházi lakosnak az 1995-ben vásárolt földeket. Ezek értéke a haszonélvezeti jog értékcsökkentő hatását is figyelembe véve 3,24 millió forint volt. Viszont itt van egy csavar a történetben.

Ugyanis a hét földterületből csupán hatot adtak ajándékba, egy 2,5 hektáros legelő – szintén Natura 2000-s terület – megmaradt hivatalosan Gyuris Gyula nevén. Hogy ez miért történt, esetleg ez a földterület volt Gyuris fizetsége a „stróman” szerepkör miatt, vagy ezzel más terveik lettek volna az osztrákoknak, arról nincsenek információk.

Az ajándékozási szerződés egyik paragrafusa egyébként arra enged következtetni, hogy a továbbiakban is lehettek földszerzési szándékai az osztrákoknak, amit hasonló művelettel hajtottak volna végre. A területek elajándékozására ugyanis állítólag azért volt szükség, mert

„az ingatlanokon fennálló tulajdonjoga – az egy természetes személy által megszerezhető termőföld mennyiség felső határa miatt – akadályozza őt [Gyuris Gyulát, az ajándékozót] további használatra is alkalmas termőföldterületek tulajdonjogának megszerzésében”.

A szerződés rendelkezett arról is, hogy a megajándékozott, vagyis Kocsis László engedélyezi, hogy a Kirchmayr-testvérek a szóban forgó ingatlanokra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be. Ezt ugyanis szükségesnek tartották a haszonélvezeti jog zavartalan gyakorlásához.

Sulyok Tamás cáfolja Dobrev állításait
photo_camera Sulyok Tamás tagadja Dobrev állításait

Alig telt el a szerződés után pár hét, Gyuris Gyula a nála maradt 2,5 hektáros területtől is megvált. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint az ingatlan ekkor adásvétellel a szegedi Kocsis Miklós Viktoré és a balatonfüredi Tóth Erika Éváé lett. Ekkor törölték az osztrákok haszonélvezeti jogát is. Arra, hogy az ajándékozási szerződésben érintett Kocsis László és Kocsis Miklós rokonok lettek-e volna, nincs egyértelmű bizonyíték, a testvéri kapcsolat biztosan kizárható. A tulajdoni lap szerint az ingatlan jelenleg egyedül Tóth Erika Éva tulajdonában van.

A kölcsönszerződés

Visszakanyarodva az osztrákokhoz kötődő hat földterületre: a történet következő pontja az ajándékozási szerződés után bő 10 évvel volt. A haszonélvező osztrák testvérpár kölcsönt adott az ingatlanok tulajdonosának, Kocsis Lászlónak. A 2013 tavaszán létrejött szerződést szintén Sulyok Tamás ügyvédi segédletével kötötték meg a felek.

Eszerint a Kirchmayr-fivérek 1,67 millió forintot adtak kölcsön Kocsis Lászlónak, hogy az adótartozását ki tudja fizetni. A pénz azonban sosem jutott el fizikai formájában Kocsishoz. A kölcsön folyósítása úgy történt ugyanis, hogy az osztrákok az összeget Sulyok ügyvédi irodájánál letétbe helyezték, majd az ügyvédi iroda átutalta ebből az összegből Kocsis tartozását a végrehajtónak.

A pénzt kamat nélkül adták, Kocsisnak pedig havi 12 ezer forintot kellett törlesztenie ebből az osztrákok felé, ami azt jelenti, hogy nagyjából 11,5 év alatt fizethette volna vissza a kölcsönt. Azonban a pénzhez itt sem volt köze, hiszen az osztrákok jelezték Kocsis munkaadója felé a törlesztést, amit minden hónapban levontak a fizetéséből, és ezt is Sulyok ügyvédi irodájának letéti számlájára kellett utalni, ahonnan majd továbbították Kirchmayrék felé.

A kölcsön záloga az a hat ingatlan volt, amit ajándékként kapott Kocsis, így a tulajdoni lapokra 1 697 448 forint értékben bejegyezték a zálogjogot. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy ingatlant leszámítva az ajándékozási szerződés megkötése után néhány hónappal, 2002 novemberében egy 5 millió forintos jelzálogot is bejegyzett a tulajdoni lapokra a földhivatal.

Ma már újra a magyar államé a föld

A 2013-as kölcsönszerződést követően azonban újabb fordulat következett be. Minden szóban forgó ingatlan esetében 2014 őszén törölték Kocsis Lászlót mint tulajdonost, és helyette a magyar államot jegyezték be. Az állam a dokumentumok szerint öröklés útján lett az ingatlanok tulaja. Ebből pedig Kocsis halálára lehet következtetni.

Csaknem tíz éve tehát a magyar állam, pontosabban 2019 óta a Nemzeti Földügyi Központ a földterületek tulajdonosa. Az osztrákok zálogjoga azonban még mindig megtalálható a tulajdoni lapokon. Igaz, valamilyen úton-módon egyszer már törölték azt, ám Kirchmayrék fellebbeztek, aminek a jelek szerint helyt adtak, hiszen újra érvényes a zálogjoguk.

Kiemelt videóink