orosz-ukrán háború
Az orosz leánybank visszafogását kéri a Nemzeti Bank az OTP-től
május 29., 18:21
„Sanyi bácsi nem ettől fog most a fejéhez kapni, hogy hú, az oroszok”
A nemzeti bank szerdán közölte, hogy egy úgynevezett vezetői levélben „több elővigyázatossági intézkedés megtételét javasolta az OTP Banknak oroszországi leánybankja tevékenysége kapcsán”. Ezzel egyidejűleg a pénzügyi felügyeleti funkciót is betöltő jegybank üzleti- és cselekvési terv elkészítését, illetve annak végrehajtását írta elő a pénzintézetnek, és figyelmeztette az OTP-t, hogy
„az oroszországi tevékenység, fizetési forgalom kapcsán kockázatok merülhetnek fel,
hiszen a gazdasági szankciók, a pénzmosás-megelőzési és terrorizmusfinanszírozási tevékenység terén számos ponton eltérő az oroszországi, illetve az európai uniós álláspont.”
A jelzést igencsak eltérően ítélték meg a lapunk által elért szakértők (az ügy jellegére való tekintettel mindegyikük csak név nélkül vállalta a nyilatkozatot). Többen is azon az állásponton voltak, hogy az MNB most csak azt az európai irányt követi, ami az orosz szankciók szigorúbb betartását követeli, ösztönzi. Van viszont, aki szerint figyelemreméltó, hogy most megszólaltak Matolcsyék, ráadásul erről sajtóközleményt is kiadtak.
A lapunknak nyilatkozó egyik szakértő szerint az MNB, amely eddig „látványosan hallgatott, ha az OTP-t érintő kérdésekről volt szó, vagy kellett volna, hogy szó legyen”, most nagyon látványosan állt bele abba, hogy „valóban jegybankként viselkedjen”. Többen is azt hangoztatták, hogy eddig azért nem volt arra példa, hogy a jegybank bármikor hangosan szólt volna a Csányi Sándor bankját érintő, annak eredményességét potenciálisan fenyegető ügyekben, pláne, hogy ezzel még sajtóhoz is fordult volna.
Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA
Van olyan elemző, aki szerint Matolcsy György jegybankelnök ezzel a lépéssel már az MNB utáni jövőjét építi. Pontosabban ezzel a lépéssel is. „Az MNB-elnöksége jövő márciusban véget ér, azt tudjuk mi is, tudja ő is. Azzal, hogy egy ideje már a jegybanktörvényben foglalt tevékenységére, így például a szigorú, inflációt kordában tartani hivatott monetáris politikára fókuszál, és nem ad eszközöket a különféle kormányzati gazdaságélénkítő törekvéseknek, már azt a fajta szakmai reputációját építi, amire 2025 áprilisától szüksége lesz, ha el akar helyezkedni valahol a piacon”. Szerinte a mostani, at OTP-t óvatosságra intő és – „hiszen mégis csak tőzsdei cégről van szó” – a befektetőket is figyelmeztető jelzés ennek a Matolcsy-stratégiának a része.
Vannak viszont olyanok is, akik szerint az MNB-nek ez a levele semmi más, mint illeszkedés az Európai Központi Bank kommunikációjába. „Az EKB a közelmúltban már figyelmeztette a Raiffeisent, hogy fogja vissza oroszországi tevékenységét, az MNB most tulajdonképpen ugyanezt tette, csak az OTP-nek címezte a levelét, amiben sok újat azért nem írt le” – reagált röviden az egyikük.
Egy másik elemző hasonló állásponton volt, de hosszabban érvelt emellett. „Nagy újdonság nincs ebben a levélben. Elképzelhető, hogy az európai közösség próbálja most majd még szigorúbban érvényesíteni a szankciókat, esetleg további olyan szankciókra készülő, amelyek a pénzintézetek működésére is hatással lehetnek”, mondta.
Valószínűnek tartja, hogy „az EKB odaszólt az MNB-nek, hogy nézzenek az oda, az MNB meg megírta ezt a levelet, amit fel tud mutatni az EKB-nak, fel tudja tenni a kezét, hogy ő szólt”. Hogy milyen reakció várható erre? „Az OTP-nél majd bólintanak egyet, hogy megkaptuk, köszönjük. De
nem gondolom, hogy Sanyi bácsi most ettől fog a fejéhez kapni, hogy hú, az oroszok”,
szerinte az orosz piacon való jelenlét összes lehetséges kockázatával az OTP-nél tisztában vannak, elemzik azokat.
A magyar nagybanknak fájó, de nem tragikus veszteség lenne, ha az oroszországi leánybankjukat elveszítenék. Eladni nem tudják, akik megvehetnék, azok szankciós listán vannak, akiknek eladhatnánk, azok a szankciós szabályok miatt nem vehetnék meg. Végső megoldásként maradna az államosítás, „ez biztosan fájna nekik, de azért az OTP nem a Raiffeisen, hogy a nyeresége nagyjából fele az orosz piacról jöjjön”.
Arra az MNB-s ajánlásra, hogy az OTP az oroszországi működésében építse le a vállalati és ne növelje a lakossági hitelállományát (emellett a betétállomány csökkentése szerepelt a listán), azt mondta: az OTP tudomása szerint eddig is inkább a lakossági üzletágban volt jelen, nem végzett érdemi vállalati hitelezést, ott tehát nincs jelentős tétel, amit le lehetne építeni.