Legalább kilenc ENSZ-alkalmazottat és más segélyszervezetek dolgozóit ejthették túszul jemeni húti lázadók pénteken, eddig tisztázatlan körülmények között - jelenti az AP. A fogvatartottak között a világszervezet emberi jogi és élelmezési programjának dolgozói és küldöttei is lehetnek. Egyikőjüknek a feleségét is elfogták.

Az Irán támogatását élvező hútikra egyre nagyobb gazdasági nyomás nehezedik Egyesült Államok február óta tartó légicsapásai és szankciói miatt. A síita szeparatisták rendszeresen támadják a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajókat, tavaly november óta harmincnál is több támadást intéztek hajók ellen.

A segélyszervezetek alkalmazottait négy jemeni tartományban - Amranban, Hudajdában, Szaadában és a fővárosban, Szanaában - ejthették túszul.

A 2014 óta tartó jemeni polgárháborúban eddig több mint százötvenezer ember halt meg, köztük harcosok és civilek, és a világ egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját hozta létre további több tízezer ember halálát okozva. A hútik tengeri kereskedelem elleni támadásai segíthettek, segíthetnek elterelni a figyelmet az anyaország problémáiról.

A Bloomberg csütörtökön írta meg, hogy az Egyesült Államok növelné a hútikra nehezedő gazdasági nyomást a bevételi forrásaik blokkolásával - beleértve egy tervezett másfél milliárd dolláros szaúdi kifizetést a lázadók által irányított területen dolgozó kormányzati alkalmazottak fizetésének fedezésére. A háború kezdete óta a szeparatisták ezreket zártak börtönbe: az AP korábbi vizsgálata szerint egyes fogvatartottakat savval öntöttek le és botokkal vertek össze, a hútik pedig gyerekeket is bevethetnek a fegyveres támadásokban.

Az amerikai hadsereg február elején indított légicsapásokat Irakban és Szíriában az iráni Forradalmi Gárdához köthető, vagy támogatását élvező célpontok ellen, és hatástalanított több kilövésre készülő húti drónt a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl jemeni részén. Az akció megtorlás volt azért a jordániai támadásért, amiben három amerikai katona meghalt, mintegy negyven pedig megsebesült.

A „huszonkettes torony” katonai bázis elleni dróntámadást az Iszlám Ellenállás nevű ernyőszervezetet vállalta magára, akik kiképzésüket, finanszírozásukat és fegyvereiket is az iráni hadseregnek köszönhetik. A merényletben bevetett drón nagyon hasonló azokhoz az eszközökhöz, amikkel Irán Oroszországot fegyverezte fel az Ukrajna elleni invázióhoz. Az amerikai katonák voltak a közel-keleti konfliktussorozat első olyan amerikai áldozatai, akik nem valamilyen balesetben, hanem ellenséges fegyveresek támadásában haltak meg.