Szentkirályi Alexandra visszalépésével az utolsó pillanatig nyitott maradt a fővárosi főpolgármesterségért folyó verseny. A két esélyes jelölt támogatottságának mérését külön nehezítette, hogy mindkét jelölt jóval népszerűbb, mint a hivatalosan mögöttük álló pártok (DK-MSZP-Párbeszéd valamit LMP). Karácsony végül megőrizte főpolgármesteri székét, és 324 szavazattal nyerte a választást, igaz, ez az eredmény még nem jogerős. Mi történt? A tiszások és kutyapártiak mégis leszavaztak Karácsonyra mert Vitézyt sikerült “összeorbánozni”? Vagy talán a fideszesek mégsem szavaztak le mind Vitézyre?
A választás titkossága miatt természetesen sosem fogjuk megtudni, hogy kik szavaztak Karácsonyra és ők listán milyen pártot támogattak a fővárosi közgyűlési választáson. A részletes, szavazóköri adatok elemzésével azonban meglepően pontos becslést tudunk adni arra, hogy Karácsony és Vitézy szavazói melyik pártra szavaztak listán.
Képzeljük el például, hogy két szavazókörben pontosan ugyanazon pártlistás eredmények születtek, egyetlen kivétellel: az egyikben tízzel több fideszes választó ment el szavazni. Ha ebben a szavazókörben Vitézy kilenccel több szavazatot kapott, megállapíthatjuk, hogy fideszes szavazók 90 százaléka Vitézyt támogatta. Ez persze csak egy példa, a tényleges becsléseket alább mutatjuk be.
Természetesen nincs két olyan szavazókör, ami ezen a tíz szavazaton kívül semmi másban ne térne el egymástól. A többváltozós regresszió statisztikai módszerével azonban kiszűrhetjük a szavazókörök közti különbségeket és egyszerre modellezhetjük nemcsak a Fidesz, hanem minden más párt szavazóit is. Becslésünk a pártlistás és a főpolgármesteri szavazatok különbségét használja ki a több, mint 1300 szavazókör között. Modellünk pontosságát mutatja, hogy az átlagos szavazókörben 1,5 százalékpont a különbség Karácsony becsült és tényleges szavazatai között. Ez jóval kisebb, mint a közvélemény-kutatások szokásos 3 százalékpontos hibahatára és tényleges szavazatokról szól, nem egy hipotetikus kérdésre adott válaszról. (Az adatok forrásáról és a módszertanról bővebben itt írunk.)
Első ábránkon azt mutatjuk be, hogy az egyes pártok szavazói milyen arányban szavaztak Karácsony Gergelyre illetve Vitézy Dávidra.
A legfegyelmezettebben a DK-MSZP-Párbeszéd lista szavazói támogatták Karácsonyt, átlagosan közel 100 százalékkal. Érdekesebb a Momentum, az MKKP és a Tisza Párt szavazóinak viselkedése. A momentumosok 99, a kutyapártiak 75, a tiszapártiak 69 százalékban támogatták Karácsonyt. A Tisza párt szavazói tehát nem követték Magyar Péter példáját, és alig adtak le érvénytelen szavazatot, 31 százalékuk viszont Vitézy Dávidot támogatta. A Fidesz szavazói pedig úgy tűnik, meghallották Szentkirályi Alexandra kérését, és 90 százalékban Vitézy Dávidot támogatták, bár volt, aki inkább Grundtnerre szavazott, vagy érvénytelen szavazatot adott le. Igazából pont ezek a fideszes szavazatok hiányoztak Vitézy főpolgármesterségéhez.
Milyen ”választói koalíció” áll tehát Karácsony Gergely mögött? A becsült modellünkből ezt is megválaszolhatjuk, az eredményeinket a második ábrán mutatjuk be. A legmeglepőbb talán, hogy Karácsony támogatóinak legnagyobb része, 41 százaléka Tisza-szavazó. A DK-MSZP-Párbeszéd szavazók szintén mintegy a harmadát teszik ki a Karácsony mögött állóknak. Karácsony “választói koalíciójának” még két másik párt is számottevően, 10 százalék feletti mértékben részese: a Momentum és a Kutyapárt. Ugyanebből az ábrából látszik az is, hogy Vitézy Dávid szavazóinak többsége igenis fideszes.
Pártpreferenciáit illetően tehát sokszínű az a közösség, amely Karácsony Gergelyt választotta főpolgármesternek. A Defacto szerint joggal várják el a választók, hogy Karácsony mindannyiukat képviselje, ne csak a jelölő szervezeteit (DK-MSZP-Párbeszéd). Karácsony pedig joggal várja el, hogy ezen pártok, választóik akaratára hallgatva, segítsék az ő munkáját a fővárosi közgyűlésben.
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, és a University College London kutatói.