A Központi Statisztikai Hivatal a második becslésével megerősítette első közölt adatait a hazai ipar áprilisi teljesítményéről. Vagyis a nyers adatok szerint 6,4 százalékkal növekedett az ipari termelés a negyedik hónapban az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok alapján viszont 2,4 százalékkal csökkent a teljesítmény.

A két adat közötti jelentős különbséget az eredményezi, hogy idén több munkanap volt áprilisban, mint tavaly. Pont emiatt rendkívül aggasztó a kép: azt ugyanis csak az idei több munkanap szépíti meg, miközben valójában kevesebbet termelt az ágazat.

A visszaesés több dologra vezethető vissza:

• egyrészt csökken a kereslet, egyes ágazatokban kevesebb terméket tudunk külföldre eladni,
• másrészt rendkívül pocsék teljesítményt nyújt a feldolgozóipar, ami az iparon belül a legnagyobb súllyal szerepel, és eddig a magyar gazdaság húzóágazata volt.

A részletes adatok szerint a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 7,0 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten.

A 10,3 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül az egyik legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása minden eddiginél nagyobb mértékben, 23 százalékkal esett vissza.

Utóbbi különösen problémás, hiszen a magyar kormány a gazdaság jövőjét erre az ágazatra tette fel, miközben kereskedelmi háború kezd kialakulni Kína, az USA és Európa között a saját piacok védelme érdekében. Az USA és Európa brutális mértékű védővámokkal próbálja megóvni saját piacát és termelését az olcsó kínai termékektől, miközben Magyarország tárt karokkal várja a nálunk befektetni kívánó és letelepedni szándékozó kínai mamutokat. A legfrissebb fejlemény, hogy az Európai Bizottság akár 38 százalékos büntetővámot szabna ki a kínai elektromos autókra.

Az akkumulátorgyártást övező környezetvédelmi és főleg gazdasági aggályokról részletesen írtunk ebben a cikkünkben.

Ami az ipar többi alágazatát illeti:

• számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 13,1 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 12,4 százalékkal nőtt.
• Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, alacsony bázisszinthez viszonyítva.
• A gyógyszergyártás kibocsátása áprilisban 13,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
• Folytatódott a csökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a termelés áprilisban 8,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az ipar aktuális nehézségeit mutatja, hogy az összes meglévő rendelésállomány 18,1 százalékkal maradt el az előző évitől. Az új rendelésének volumene 13,6 százalékkal nagyobb volt a 2023. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 2,8, az új exportrendelések 15,4 százalékkal emelkedtek. Az továbbra sem ad bizakodásra okot, hogy a villamosberendezés gyártása alágazatban áprilisban 12 százalékkal kevesebb új megrendelés érkezett, mint egy évvel korábban.

Vármegyei szinten fordult a kocka

Míg márciusban a vármegyék többségében csökkenő ipari termelésről árulkodott a statisztika, áprilisra fordult a kocka, és már csak kettő teljesítménye maradt el az előző évitől:

• Veszprém vármegyében 4,8,
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 1,7 százalékos volt a mínusz.

A legnagyobb növekedést az alábbi vármegyékben regisztrálta a KSH:

• Tolna vármegye ipara 23,9,
• Bács-Kiskun vármegyéé 20,7,
• Somogy vármegyéé 12,3 százalékkal bővült előző évhez képest.