![Az ausztrál hatóságok beismerték, hogy heteken át fel sem tűnt nekik, hogy elvesztettek egy radioaktív kapszulát az autópályán Az ausztrál hatóságok beismerték, hogy heteken át fel sem tűnt nekik, hogy elvesztettek egy radioaktív kapszulát az autópályán](https://assets.4cdn.hu/kraken/7r15VuPncbKs29A1Qms.jpeg)
Európa legnagyobb lítiumbányáját létesíthetik Szerbiában, írja a Financial Times. A projektet két éve, a választások közeledtével elkaszálták, de a szerb elnök szerint mostanra a környezetvédelmi aggályok elhárultak.
A brit-ausztrál bányászvállalat, a Rio Tinto a szerb elnök szerint újabb garanciákat ígért a környezetvédelmi aggályok kiküszöbölésére. Aleksandar Vučić azt mondta, hogy ha teljesülnek az értékláncra és a környezetvédelemre vonatkozó követelései, hivatalosan is bejelenthetik a projektet. A Rio Tinto volt az a cég, amelynek bányájából tavaly kikerült az ausztrál autópályán elhagyott radioaktív kapszula.
A bánya 2028-ra nyílhat meg, és évente 58 ezer tonna lítiumot termelhet, ami Vučić szerint „elegendő az európai elektromos járművek gyártásának 17 százalékához, azaz körülbelül 1,1 millió autóhoz”. A projekt köré újabb beruházások csoportosulnának, Szerbia beszállna az akkumulátorgyártásba és az elektromos autóiparba is. „Úgy gondolom, hogy ez megváltoztathatja Szerbia és az egész régió életét” – mondta Vučić.
A szerb kormány 2022-ben visszavonta a Rio Tinto engedélyeit, miután tiltakozások indultak Szerbia-szerte a projekt okozta vízszennyezés, a kitelepítések és a területet érintő környezetvédelmi kockázatok miatt. A tiltakozások egy amúgy is intenzív belpolitikai időszakban történtek, választások előtt.
Az idei júniusban tartott önkormányzati választások után azonban Vučić és pártja, a Szerb Haladó Párt úgy tűnik elég támogatottságot érez ahhoz, hogy újra megpróbálja áttolni a bánya ötletét. A szerb vezetés geopolitikailag fontos projektként tekint a bányára, amellyel az EU irányába szeretnének gazdaságilag is közeledni. Európában jelenleg gyakorlatilag nincs lítiumtermelés, a bánya pedig az FT által hivatkozott felmérések szerint szerint 2030-ra a kontinens keresletének 13 százalékát fedezhetné.