• A kapcsolati erőszak áldozatai sok esetben jogosan féltik a gyereküket a bántalmazó szülőtől, ám az igazságszolgáltatás ezt hajlamos taktikázásnak minősíteni.
• Pedig a szakemberek szerint van összefüggés a nők és a gyerekek bántalmazása között: a gyerekek könnyen válhatnak a bosszú eszközévé.

A nőket ért családon belüli erőszakkal és a megelőző távoltartási végzésekkel kapcsolatos cikksorozatunk előző részeiben részletesen bemutattuk, hogy a rendőrség és a bíróság milyen kevés esetben hajlandó megelőző távoltartási végzést adni a nőknek, akiket a párjuk bántalmazott vagy halálosan megfenyegetett. Amíg vér nem folyik – erről bizonyíték is kell legyen –, addig a családjogi bírók rendszeresen úgy ítélik meg, hogy a nő csak taktikázik, hiszen a távoltartás alatt megszűnik az apa kapcsolattartási joga a gyerekkel. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy bizonyára erre is rengeteg példa van, ahogy arra is, amikor az anya a bántalmazó, nem az apa, de ez a cikk most kifejezetten a nők elleni erőszakkal foglalkozik.

Mit szűr le a magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás a gyerek biztonságára nézve abból, ha az apa bántalmazza, akár fizikailag is az anyát? Röviden: semmit. Erre az egyik legijesztőbb példa az aszódi gyerekgyilkosság, amikor 2022-ben egy apa láthatáskor ölte meg két lányát, holott a gyerekek anyja négyszer is feljelentette és távoltartást kért vele szemben.

Ha megöli a gyereket, akkor nagy hal lesz?

Anna hétéves kislánya külföldön született a nő akkori élettársától, aki az egész kapcsolatuk alatt rendszeresen bántalmazta érzelmileg és verbálisan, emellett kábítószerezett is. A nő csak a lánya születése után ismerte fel, hogy egy nárcisztikus férfival él együtt, aki teljesen elvette az önbizalmát, elmarta a barátait, meghazudtolta a saját valóságát. Pedig a környezetében élők is látták, hogy baj van: amikor több mint egy napon keresztül vajúdott a kórházban, az ápolók felmérték a kapcsolati viszonyokat, és azt javasolták az anyának, hogy vegye a saját nevére a születendő gyerekét, és hagyja ott mielőbb a férfit. Anna szerint az apának tudomása volt róla, hogy a gyerek nem kerül az ő nevére, de a nő szerint ez egyáltalán nem érdekelte, mintha nem is akarta volna a gyereket.

Anna a lánya születése után másfél hónappal felismerte, nem fogja tudni ilyen agresszióval körülvéve felnevelni a lányát, ezért úgy döntött, hazamenekül Magyarországra. A férfinak azt mondta, azért jön haza, hogy a lánya állampolgársági papírjait megcsináltassa. Miután Anna hazaköltözött, egy évig nem is beszéltek, a férfi egyáltalán nem érdeklődött a kislánya felől. Végül a nő kereste meg volt párját, hogy fizessen valamiféle gyerektartást, mert nehéz anyagi helyzetbe került. Nagynehezen rávette a férfit, hogy havonta 30-40 ezer forintot küldjön, ami Anna szerint nagyjából a pelenkára volt elég.

A covid alatt még rosszabbra fordult a helyzet, Anna elvesztette az állását, így ismét meg kellett keresnie az apát, hogy megkérje, utaljon többet. A férfi ennek eleget tett, és a következő időszakban online tartották a kapcsolatot. De aztán a férfi úgy döntött, hazaköltözik. Anna segített neki albérletet találni, egy darabig egész jó volt közöttük a viszony, de aztán a férfi újra kábítószerezni kezdett. Bár Anna fejében korábban megfordult, hogy ismét összejöjjenek, ekkor úgy döntött, erről szó sem lehet, de a gyerek láthatását továbbra is szerette volna biztosítani. Ekkor romlott meg közöttük nagyon a kapcsolat.