Július elsejével kezdi meg soros uniós elnökségét a magyar kormány, ennek kapcsán nyilatkozott Orbán Viktor politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Orbán Balázs szerint az uniós elnökség olyan lehetőség, amit ki kell használni, hogy Európa erősebb legyen, és a magyar nemzeti érdeket minél jobban tudják uniós szinten is képviselni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt korábban úgy keretezte, hogy „mi teszünk szívességet az Európai Uniónak”. Orbán szerint vannak egyetértési pontok, és vannak olyanok, amiket máshogy látnak az európai állam- és kormányfők, de az elnökséget meghatározó európai politikusok segítik majd, mert mindenki érdekelt Európa megújításában.

Az Európai Unió soros elnökségét félévente stafétaszerűen mindig más ország veszi át, Magyarország július elsejétől következik a poszton év végéig. A magyar uniós elnökség jelmondatát Orbán Donald Trump választási szlogenjéről, a „Make America Great Again”-ről mintázta:

Make Europe Great Again.

A magyar elnökség logója egy uniós címer-bűvös kocka-hibrid, íme.

Orbán szerint magyar megközelítések mindig innovatívak és figyelembe veszik az eltérő érdekeket is - mert ha valaki, akkor Magyarország „sokat szenvedett az elmúlt öt évben a kettős mércétől, az elhallgattatásra tett kísérletektől”, tudja, hogyan kell és lehet kompromisszumra jutni az uniós döntéshozatalban. Szerinte a magyar elnökségnek fontos szerepe lehet az új amerikai elnöki adminisztráció és az európai intézmények közötti kapcsolatok felépítésében, ha a novemberi amerikai elnökválasztáson Trump és a republikánusok győznek.

Egy májusban megjelent jogállamisággal foglalkozó uniós jelentés után az Európai Parlament sorra vette a lehetőségeket, hogyan lehetne megakadályozni, elodázni a soros magyar elnökséget – vagy legalább megoldani, hogy a Lengyelország és Magyarországgal szembeni jogállamisággal kapcsolatos eljárásra ne lehessen hatással.

Magyarország 2010 óta apránként építette le a jogállamisági kereteket, üresítette ki a demokratikus intézményeket és épített ki egyfajta autokrácia és demokrácia között álló hibrid rezsimet – esetleg: maffiaállamot az Európai Unió perifériáján. Az unió alapelveivel való ilyen fokú szembenállás az utóbbi években egyre kézzelfoghatóbb, Magyarországnak fájó következményekkel járt. Ez a két oldal kommunikációján is meglátszik: a szövetségesi viszonyhoz képest Magyarország úgy érzi, meg kell magát védenie Brüsszeltől – az érzés pedig kölcsönös. (MTI, 24.hu)