A kormány akkugyáras álmaiból fájó kijózanodás lett: 32%-kal esett vissza a termelés egy év alatt

Pénteken közzétette a májusi ipari termelésről szóló második, részletesebb statisztikáját a KSH. Ez az úgynevezett második becslés megegyezik a múlt pénteken közölt első adatokkal: az ipari termelés májusban 5,2 százalékkal esett vissza a tavaly májusihoz képest, de a munkanaphatással igazított érték is mínusz 4,9 százalék. Ez az idei legrosszabb adat, és külön aggasztó, hogy már a bázis is alacsony, hiszen tavaly májusban is egy –4,6 százalékos éves termeléscsökkentésről számolt be a statisztikai hivatal.

A kormány szíve csücske, a magyar ipar zászlóshajójának számító akkumulátorgyártás lényegében összeomlott: 32 százalékkal rosszabbul teljesített, mint egy évvel korábban. Mivel tavaly májusban 33 százalékos volt a növekedése, azt mondhatjuk – a százalékszámítás csodája miatt –, hogy ezzel a változással az akkugyártás-alágazat kibocsátásra a 2022. májusi szinttől is nagyjából 10 százalékkal elmaradt (ha az volt 100, akkor 2023. május 133, ha ezt 32 százalékkal csökkentjük, akkor 90,44-et kapunk).

További aggasztó jel, és a második negyedévi GDP-kilátásokat is jelentősen rontja, hogy az ipari termelés havi alapon is csúnyán alakult, ugyanis 1,1 százalékkal maradt el az áprilisitól (már áprilisban is visszaesés volt márciushoz képest, akkor 0,7 százalékos mínuszt mértek).

Éves alapon a járműgyártás teljesítménye 14,5 százalékkal esett vissza, a villamos berendezések gyártása 18,7 százalékkal (ide tartozik a mínusz 32 százalékos akkugyártás is). Egyetlen feldolgozóipari alág volt, ahol érdemben nőtt a termelés, az élelmiszerek, ital- és dohánytermékek gyártása 9,6 százalékkal haladta meg a tavaly májusit.

Nemcsak a gyártás, az eladás mutatói is csapnivalóak. Az ipari értékesítés rosszul alakult belföldön: az ipar belföldi értékesítése 0,5, ezen belül a feldolgozóiparé 1,5 százalékkal mérséklődött áprilishoz képest, de sokkal jobban, mint a külpiacokon. Ugyanis „az ipari export volumene 10,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál”. Ezen belül a járműgyártás kivitele 16,6, a villamos berendezéseké 33 százalékkal esett vissza.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője még a múlt heti, első KSH-becslés után úgy kommentálta az adatokat (amik a mostani becslésben nem változtak), hogy „havi alapon minden várakozást alulmúlóan, szezonális és naptárhatással kiigazítva 1,1 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene (...) az ipar eddigi második negyedévi gazdasági teljesítménye összességében pocsék képet mutat, és gyakorlatilag már elkönyvelhetjük, hogy az ágazat GDP-re gyakorolt hatása ismételten negatív lesz”.