A britek Hitlerrel szemben alkalmazott egyezkedő békéltetésére - a müncheni megállapodásból ismert appeasement-politikára - emlékezteti Petr Fialát Orbán Viktor partizán békemissziója. A cseh miniszterelnök szerint az, hogy Orbán úgy találkozik a világ vezetőivel, köztük Vlagyimir Putyinnal, hogy magas szintű béketeremtőként pozicionálja magát, „helytelen” és nem szolgálja Európa érdekeit.

„Amit Orbán csinál, az nem érdeke Európának, sem az én hazámnak, sem az ukrán embereknek. Sajnos ezzel Putyint segíti ebben a helyzetben. És ez baj”, mondta Fiala szerdán a Guardiannek.

A magyar miniszterelnöknek tíz nap sem kellett ahhoz, hogy az EU soros elnökeként kiakassza az uniós politikusokat diplomáciai barangolásaival: először Kijevbe látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz, majd titokban Moszkvába repült Vlagyimir Putyinhoz. Lelkesedése innen egészen Pekingig reptette, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott, majd a múlt heti NATO-csúcs után már Donald Trumppal fogott kezet Floridában.

Orbán be nem jelentett útjaival szkepticizmust és ellenállást váltott ki az EU-tagállamok körében. A magyar fővárosban ebben a hónapban számos fontos informális találkozót tartanak, ezekre a legfrissebb hírek szerint több európai ország mellett Németország sem küldi el egyetlen miniszterét sem. Emellett már Észtország, Finnország, Litvánia és Svédország is jelezte, hogy nem küldi el magas rangú minisztereit a budapesti találkozókra, Hollandia eseti alapon fog dönteni arról, hogy részt vesz-e a magyar uniós elnökség rendezvényein, és Lettország és Szlovénia is fontolgatja, hogy így döntsön.

A cseh kormányfő szerint béke csak akkor lehetséges, ha „az agresszor állam [Oroszország] megérti, hogy bírunk olyan katonai erővel, amiből a rezsim húzhatja a rövidebbet. Nagyon világossá kell tenni: a múlt mindannyiunk tanítója”.

Nemcsak a uniós tagállamok miniszterei bojkottálják a soros magyar EU-elnökséget: hétfőn az Európai Bizottság jelentette be, hogy egyetlen biztos sem fog részt venni a magyar elnökség idején az informális találkozókon.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács szerdai határozata szerint Orbán „kirívóan megsértette az EU alapszerződéseit és közös külpolitikáját”, amikor a magyar elnökség kezdete után Moszkvába ment. Bár a szöveg szerint ennek kell, hogy legyenek következményei, az állásfoglalásnak valójában nincs jogi vonzata: a külügyek a tagállamok jogköréhez tartoznak, a közös részéről is csak egyhangúlag dönthetnek. Az EP szerint Orbán békére való törekvései „lényegtelenek” - ezt mutatja az is, hogy az orosz hadsereg nem sokkal a távozása után egy kijevi gyerekkórházat bombázott.