444: Egy cikkben azt írta, hogy az EU meg tudná szakítani a magyar soros elnökséget, előrébb hozva a lengyelekét. Ez mennyire reális forgatókönyv? Különösen úgy, hogy egy korábbi javaslat sem ment át, ami azt vetette fel, ne is lehessen soros elnök az az ország, amely ellen a 7-es cikkely szerinti eljárás folyik.
Hegedűs Dániel: Tisztában vagyok azzal, hogy ennek minimális az esélye és a lehetősége, de az elmúlt 10 napban Orbánnak sikerült többé-kevésbé az összes EU tagállamot kiakasztania. A frusztráció szintjét mutatja, hogy mennyire előrehaladott a különböző szcenáriók mérlegelése.
A válasz lehet egy tisztán politikai reakció is, mint például hogy bojkottálják a magyar soros elnökség különböző formációit, például a Magyarországon megrendezésre kerülő informális Tanácsülésekre nem küldenek minisztereket.
Az én javaslatom egy utolsó utáni forgatókönyv lehet. A javaslat maga pedig azt a célt szolgálta, hogy a stakeholderek kezdjenek el gondolkodni a lehetséges szcenáriókon, mert van cselekvési tér és lehetőség.
A Meijers-bizottság javaslata valóban nem ment át, de a helyzet fundamentálisan különbözik az akkoritól. Az elmúlt év során mindenki abból indult ki, hogy a magyar soros elnökség limitált kárt tud majd okozni, hiszen a választás után alig van jogalkotás, és az intézmények felállításában nincs szerepe.
Technikailag mekkora kárt okoz Orbán?
Nem tudom, ezt mennyiben lehet technikai szintre leszűkíteni, de teljesen egyértelmű, hogy amit tesz, azzal folyamatosan megsérti és aláássa a közös uniós pozíciókat, semmibe veszi a lojális együttműködés elvét, a soros elnökséget pedig kihasználja – úgy is mondhatnám, abuzálja – a saját politikai céljai érdekében, miközben egyértelműen az orosz és kínai szereplők politikai céljait segíti elő.
Ez teljesen egyértelműen a soros tanácsi elnökség jogintézményével való visszaélés. A Tanács Jogi Szolgálata is megállapította, hogy a magyar kormány Orbán Viktor moszkvai látogatásával megsértette a jóhiszemű együttműködés uniós szerződésekbe foglalt elvét. A Tanács Jogi Szolgálata a legkonzervatívabb, az EU jogot leginkább a tagállamok érdekeinek megfelelően értelmező uniós testület. Ha már ők is úgy látják, hogy a magyar kormány uniós jogot sértett az elmúlt napok diplomáciai ámokfutásával, akkor az egy elégé egyértelmű helyzet.
Jogi szempontból a soros elnökség lerövidítésének egy buktatója van, az pedig az egyenlő rotáció elve.
De az Európai Tanács, vagyis az állam és kormányfők, minősített többséggel meg tudják határozni a soros elnökség naptárát. Szerintem az EU érdekeinek és intézményeinek védelme érdekében jó okuk lenne arra, hogy eltérjenek az egyenlő rotáció elvétől.
Nyitott kérdés, hogy lesz-e erre politikai akarat, és egyértelmű, hogy nem feltétlen a legradikálisabb forgatókönyv fog bekövetkezni. Az uniós nagykövetek szerdai ülésén mindenesetre a kiszivárgott információk szerint példátlan volt a magyar kormánnyal szembeni kritikák szintje. 25 tagállam képviselői kértek szót és marasztalták el a magyar kormányt, egyedül Szlovákia tartózkodott a vitában való részvételtől. Ez egyértelműen magáért beszél, a Magyarországgal szembeni egység ilyen egyértelmű demonstrálására nem volt példa az elmúlt 14 év során a tagállamok részéről.
Július 20-án lesz egy külügyminiszteri tanács, ahol a magyar kormánynak lesz lehetősége deeszkalációra azzal, ha nem blokkolja tovább a Békekeretből történő kifizetéseket Ukrajna felé.
Ha viszont továbbra is blokkol és folytatja ezeket a trollkodásokat és nem koordinált diplomáciai húzásokat, akkor szintet léphet az a politikai szándék, hogy valamit kezdeni kell a magyar soros elnökséggel és ezzel a helyzettel.
Az elnökségi periódus átírásához egy Európai Tanács ülésre van szükség az állam- és kormányfők részvételével. Amíg nem hívnak össze egy rendkívüli ülést a következő hetekben, addig világos, hogy ez a forgatókönyv nincs napirenden.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!