Számtalan szabadságharcaink egyikét már több mint egy évtizede az Európai Unió ellen vívjuk, legalábbis a kormány szerint. Brüsszel bűnlajstroma végtelen: nemcsak a magyar óvodások nemét változtatná meg, a gyerekeinket és az unokáinkat „vagonírozná az ukrán frontra", migránsgettót hozna létre Magyarországon, hanem a szuverenitásunkat is veszélybe sodorja. Sőt, azt sem hagyja, hogy a saját szuverenitásunkat megvédjük, februárban kötelezettségszegési eljárást indított a szuverenitásvédelmi törvény miatt. Alig két hete vette át Magyarország az EU soros elnökségét, már az eddigieknél is jobban sikerült mindenkit elidegeníteni magunktól.

Érdemes egy kicsit elgondolkodni azon, hogyan is viszonyul egymáshoz az Európai Uniós tagságunk és a szuverenitásunk - ha nem Orbán Viktor fejével gondolkodunk. Jogi (tehát nem politikai) szempontból az állami szuverenitás fogalma viszonylag egységes, de két oldala van:

• A belső oldal az államnak azt a képességét jelenti, hogy önállóan határozza meg és tartsa fenn belső állami-jogi rendjét, főhatalmat gyakoroljon a területén.
• A külső oldal szerint az állam független, vagyis minden idegen hatalomtól szabad és önálló államisággal rendelkezik, tekintet nélkül tényleges gazdasági vagy katonai erejére és helyzetére, a nemzetközi életben – a nemzetközi jog alanyaként – az egyenlőség alapján vesz részt.

A nemzetközi jogrend egyik legfontosabb elve a szuverén egyenlőség, amely szerint az állam más államnak nemzetközi jogilag nem alárendelt, és joga van arra, hogy – autonóm módon eljárva – államterülete fölött területi és állampolgárai felett személyi főhatalmat gyakoroljon, továbbá nemzetközi kapcsolatokra lépjen. Nem kell sokat magyarázni, hogy Orbán melyik fontos szövetségese tapos tankokkal ezen az elven évek óta.

Mind a NATO, mind az Európai Unió szuverén államok önkéntes és akaratlagos társulása. Az EU-ban a tagállamok a csatlakozással kifejezett saját döntésük alapján a szuverenitásuk egyes részeit képző hatásköröket vagy azok gyakorlását átengedik az Európai Uniónak. Nem a szuverenitásukat veszi el tőlük egy birodalmi központ, a kormánypropaganda minden lázálma ellenére sem.Elsősorban az EU-nak és a NATO-nak, kisebb részben az ENSZ-tagságának köszönhetően Magyarország tényleges gazdasági, katonai erejét és befolyását meghaladva vesz részt a nemzetközi kapcsolatokban.Teljes jogú tagként nagyobb beleszólásunk van nemcsak e szövetségi rendszerek, hanem rajtuk keresztül a globális - politikai, gazdasági, adott esetben katonai - folyamatok alakításába is, amire a szövetségen kívül állva nagyjából zéró esélyünk lenne. A csatlakozással önként vállalt kötelezettségeknek való megfelelés így nem a szuverenitás külső sérelmét jelenti.