Keményen bírálta a kormányt Hernádi Zsolt egy véleménycikkben a Mandineren, ami továbbra is a kormányközeli Mediaworkshöz tartozik. A Mol elnök-vezérigazgatója írását egy Marx idézettel kezdte – miszerint minden profit extraprofit -, majd hozzátette, soha nem gondolta volna, hogy valaha is egy marxista bonmot jut eszébe a hazai gazdaságról, „de a különadó porondon tartása a csengőfrászt hozza rám.”

Hernádi azt írta, az adókkal nincs baja, csak nem szabad túltolni. „De most úgy látszik, megszaladtunk. Kiskereskedelmi, tranzakciós, devizaváltási, bank-, gyógyszergyártói, extraprofitadó és a többi. Se szeri se száma a különadóknak. Tizennégy olyan adónem van, ami az utóbbi két évben jött létre. Hova lett a kiszámítható adórendszer?” Hernádi szerint jól indult minden, 2010 után jól teljesített a magyar adórendszer. A hatékonyság nőtt, egyre több volt a bevétel, de a koronavírus-járvány és a háború mindent elsöpört, és beköszöntött a válságkormányzás a különadókkal. Az elmúlt két évben az OTP, az MBH, a Richter, a Telekom, a 4iG és a Mol csaknem 800 milliárd forint különadót fizetett be – amiből megjegyzése szerint hat kecskeméti Mercedes-gyár is kijött volna –, és az idei év is kemény lesz.

Itt tette fel a kérdést, meddig is kell még fenntartani a „rendkívüli” különadókat.

„Nem úgy volt, hogy 2022 lesz az utolsó év? Aztán csak itt maradtak 2023-ra, meg idénre, és hát úgy néz ki, jövőre is. Olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok. Mikor lesz újra normalitás? Mikor nyúlunk újra a jól bevált eszközökhöz az unortodoxia helyett?”

Hernádi azzal érvelt, nincs olyan, hogy egy adó nem épül be az árakba. Nekiszegezte a kormánynak a kérdést, hogy miért kell büntetni azokat a cégeket, amelyekre nagy a kereslet, és extraprofitot érnek el, illetve hogy miért kell büntetni azokat, akik extrém körülmények között meg tudják oldani a feladatukat.

„A Mol esetében például a magyarországi adózás előtti eredmény már nem elégséges a magyarországi adó befizetéséhez. Az ember megszédül.”

Hernádi Zsolt azt írta, a háborús árakat nem a vállalatok idézték elő, hanem a háború és az arra adott politika válaszok. A kínálatnöveléssel is lehetne árat csökkenteni, de ehhez beruházás kell, de a különadók pont ezeket a pénzeket veszik el.

„Hogy tud így tervezni egy befektető? Lesz jövőre különadó vagy nem?” Azt írja, egy ipari fejlesztés a végső döntés után 5-7 évvel kezd pénzt termelni, és nem mindegy, milyen az adókörnyezet. A negatív hatás szerinte már látszik, folyamatosan csökken a hazai ipari termelés. Szerinte az üzenet egyértelmű, „minden nem megy; nem lehet egyszerre agyonadóztatni és elvárni a termelés növekedését”.

Ha pedig a beszedett pénzt nem hatékonyan, hanem tűzoltó jelleggel, lukak tömködésére használják fel, abból nem lesz pluszérték, hiszen nem a gazdasági növekedést támogató beruházásokat finanszírozzák.

„A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!”

Nem ez az első alkalom, hogy Hernádi Zsolt nyíltan bírálta a kormányt, ugyanezt megtette 2022 októberében is egy konferencián. Ott arról beszélt, „a különadók, az árstopok és a tűzifarendelet is arra utal, hogy „a gazdaságot kormányzati szobákból intézik.” Akkor azt mondta, a különadókból származó bevétel 30 százalékát a Mol adja, az ársapkából eredő költségekkel együtt pedig már 50 százalékos ez az arány. Ha ilyen csak 10-12 évente van, „lehajtott fejjel megcsinálják”, de tudniuk kell, hogy ezek átmeneti megoldások. Itt is elmondta, hogy ezek az intézkedések a beruházások elől veszik el a pénzt.

A Mandineren megjelent cikkel kapcsolatban kerestük a Molt, hogy miért vasárnapra időzítették, és miért ilyen formában üzen Hernádi Zsolt a kormánynak, és tudott-e erről személyesen beszélni Orbán Viktorral vagy Nagy Mártonnal illetve Varga Mihállyal. Ha válaszolnak, a cikket frissítjük.

A céget kerestük szombaton is – ezekre a kérdéseinkre is várjuk a választ –, akkor amiatt, mert a Politicónak nyilatkozó szakértő szerint szerint Magyarország heteken belül egekbe kúszó energiaárakkal és áramhiánnyal nézhet szembe, ha nem talál megoldást arra, hogy Ukrajna nem engedi át tovább az országon a Lukoil olajtranzitját a Barátság vezetéken. Ezzel Kijev részben az orosz bevételeket akarja csökkenteni, másrészt Magyarországra is nyomást akarnak gyakorolni, csökkentve az ellenállást a fegyverszállításokkal és Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban.

Szijjártó Péter külügyminiszter a héten tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a kieső orosz olaj pótlásáról. Az ukránok egyelőre csak a Lukoil tranzitját állították le, így más orosz vállalatok szállíthatnak olajat. Magyarországnak 90 napra elég vészhelyzeti stratégiai olajtartaléka van.

Címlapi kép: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA