Pár hete fordult az államfőhöz az Országos Bírói Tanács, hogy segítse elintézni a bírói fizetések rendezését, és kezdeményezzen törvénymódosítást a bírói illetményalap felemeléséről, mivel az már 3 éve változatlan, súlyos egzisztenciális válságot okozva a bíróknak és még inkább az igazságügyi alkalmazottaknak.

A Sándor-palota levélben utasította el a kérést, mondván, Sulyok Tamásnak „nem áll módjában felkarolni” az OBT kérését. Azt írták, a köztársasági elnöknek hiába van törvényalkotási joga, ennek a gyakorlására csak kivételes helyzetekben van lehetőség:

„Ez következik egyrészt magából az államfő alkotmányos jogállásából, illetve abból a tényből, hogy e jog ellenjegyzés nélkül illeti meg az elnököt. Az ilyen módon politikai felelősséggel járó kezdeményezéssel a köztársasági elnök az alkotmányos funkcióival összhangban – a nemzet egységét képviselve, illetve az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés körében – élhet. Ezt támasztja alá másrészt a rendszerváltoztatást követő alkotmányos gyakorlat: az Országgyűlés mindössze egyetlen egyszer, több mint 33 évvel ezelőtt fogadott el törvényt a köztársasági elnök kezdeményezésére, az ún. taxisblokáddal összefüggésben elkövetett egyes bűncselekmények miatti közkegyelem gyakorlását célozva. Az elnöki kezdeményezések több mint három évtizedes hiányának egyik legfontosabb magyarázata, hogy a köztársasági elnök a benyújtást követően az Országgyűlésben nem tud önmagától többséget biztosítani a javaslata elfogadásához.”

A Sándor-palota szerint azért is lenne aggályos törvénykezdeményezéssel élni, mert itt közvetlen költségvetési hatással rendelkező ügyben gyakorolná. Sulyokék szerint a bírói illetményalap jelentős mértékben érintené a központi költségvetés helyzetét, bár az OBT számításai szerint egy 35 százalékos illetményemelés (ami a bírók mellett az igazságügyi alkalmazottakat is érinti) csak 30-35 milliárd forintba kerülne.

„Nem vitatva, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére vonatkozó igény mögött – mint ahogyan számos más, a köztársasági elnök kinevezési jogkörével érintett tisztségviselő, személyi állomány esetleges hasonló igénye mögött is – méltányolható szempontok állnak, a köztársasági elnöknek a fentiekben kifejtettek szerint alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni, és az Országgyűlés felé törvényjavaslat formájában becsatornázni” – írta a Sándor-palota.

Nemrég Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója az Európai Bizottságnak nyújtott be panaszt az alacsony fizetések miatt. A kezdő bíróknál jobban keres egy bíróságot védő vagyonőr is, az OBT szerint „a jelenlegi bírói és igazságszolgáltatási alkalmazotti bérek nem igazodnak a végzett munkával együtt járó felelősséghez, sőt, bizonyos esetekben a megfelelő színvonalú megélhetéshez sem elegendőek”, és ez „a bírói függetlenség megsértésének veszélyét hordozza magában”. (24)