Hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése: júniusban újabb jelentős növekedés a kiskereskedelmi forgalomban

– ezzel a címmel adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium kedd délelőtt. Nem sokkal azután, hogy a statisztikai hivatal közölte: idén júniusban a májusihoz képest 0,1 százalékkal csökkent, de a pocsék, 7,8 százalékos visszaesést hozó tavaly júniusihoz képest is csak 2,6 százalékkal nőtt éves alapon a kiskereskedelmi forgalom.

De azzal is eldicsekszik a minisztérium, hogy

• ha az egész első félévet nézzük, akkor még ennél is nagyobb a növekedés: „az idei év január-júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal haladta meg az előző év első hat hónapjában mértet”,
• illetve azt az örvendetes tényt sem felejtik el aláhúzvakiemelvenyomatékosítva megjegyezni, hogy „csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy 20 milliárd forinttal többet, mint tavaly júniusban”.

Siker, siker, siker, nemdebár? Sajnos nem. Hiszen például Virovácz Péter, az ING szakértője a KSH-adatokról szóló elemzésében azt írta: „mélyen a piaci várakozások alatt teljesített az ágazat (…) két hónapja lényegében stagnál az értékesítés volumene”. A közleményből úgy tűnik, hogy a nemzetgazdasági miniszternek vagy minisztérium közleményíró szakcsoportjának sajnos vagy a matekkal és/vagy szövegértéssel, vagy a valósággal vannak súlyos problémái, ha ezeknek a számoknak örülni tud/nak.

Menjünk sorban az adatokon! Az idén júniusi 2,6 százalékos növekedés valóban nem rossz – de egy szörnyű bázis az alapja. A tavalyi 7,8 százalékos visszaesés után 2,6 százalékot növekedni, az smafu. Az valójában azt jelenti, hogy a tavalyelőtti, inflációs válság előtti szintnek még mindig csak a 94,6 százalékán van a kiskereskedelmi forgalom. A visszaesésnek tehát csak a harmadát sikerült lefaragni.

A féléves adatot nézve még rosszabb a helyzet. A tavalyi első félév ugyanis 10,3 százalékos visszaesést hozott, ha onnan 2,7 százalékot sikerült nőni, akkor még csak a 2022-es, válság előtti szint 92,12 százalékán vagyunk. Féléves szinten tehát a visszaesésből alig jött vissza valami. Arról az apróságról már nem is beszélve, hogy ha az egész félév 2,7 százalékos, ezen belül a június csak 2,6 százalékos növekedést hozott, akkor a tendencia ráadásul romló.

Továbbmenve a közleményen: az 594 milliárd persze jól hangzik, de mit is jelent az, hogy „mintegy 20 milliárddal” több a tavalyinál? Azt, hogy ezek szerint ez az összeg tavaly nagyjából 574 milliárd volt, vagyis

egy év alatt nagyjából 3,48 százalékos a növekedés. Abban a júniusban, amikor az infláció 3,7 százalék volt – tehát reálértéken kevesebbért vásároltunk, mint tavaly.

Arról már nem is beszélve, hogy ha nem ezt a kiragadott számot nézzük, hanem a teljes kiskereskedelem folyó áras költését, ami a tavalyi 1560 után idén 1611 milliárd volt, még rosszabb a helyzet, így ugyanis már csak 3,3 százalékos a növekedés, reálértéken tehát még nagyobb a visszaesés – persze valószínűleg az a kiragadott érték volt a legjobb értelmezhető adat.

Szóval Nagy Mártonék arra büszkék, hogy az inflációs hatást is figyelembe véve kevesebbet költöttünk a boltokban, mint egy éve, és arra, hogy a tavalyi visszaesésnek csak mintegy egyharmadát sikerült ledolgozni idén, ráadásul abban is romló tendencia látható. Ahogy a címben is írtam: vagy nem tudnak számolni, vagy nem érdekli őket a valóság. Vagy azt a gazdasági adatot nézték, ami szintén kedden jelent meg, és ami szerint a 2,6 százalékos magyarral szemben a román kiskereskedelem forgalma 8,1 százalékkal nőtt júniusban.