Túlzás lenne azt állítani, hogy az elmúlt hónapokban kedvező adatok látnának napvilágot a magyar gazdaság állapotáról: a húzóágazatnak tartott járműgyártás szenved, a beruházások rég nem látott mélyponton vannak, a fogyasztás sem pörgött fel annyira, mint azt várta volna a kormány, és ebből fakadóan a gazdaság második negyedévben nyújtott teljesítménye sem hozta, amit vártak volna. A magyar munkaerőpiaccal azonban a jelek szerint nincsenek komolyabb problémák.

A statisztikai hivatal közlése szerint ugyanis miközben a foglalkoztatottság gyakorlatilag magas szinten stagnált, a munkanélküliség csak enyhén növekedett. A 2024. május–júliusi időszakban 4,746 millióan dolgoztak a 15-74 éves korosztályban, ami érdemben nem tér el az egy évvel ezelőtti állapottól. Ebből 4,58 millióan az elsődleges munkaerőpiacon dolgoztak, ők 26 ezerrel többen voltak, mint egy évvel korábban. Előző évhez képest ötezerrel lettek többen azok, akik külföldre mentek munkát vállalni, létszámuk 109 ezerre emelkedett, de havi szinten is látványosan, 3000 fővel ugrott meg a létszám. A közfoglalkoztatottak létszáma a vizsgált időszakban előző évhez képest 12 ezerrel 57 ezerre csökkent.

Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma az előző évhez képest 12 ezer fővel 210 ezerre emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal 4,2 százalékra nőtt. A férfiak esetében a munkanélküliek száma 109 ezer fő volt, 4,2 százalékos munkanélküliségi rátájuk lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A nőknél a munkanélküliek száma 101 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett.

A friss adatok szerint a munkakeresés átlagos időtartama 9,7 hónap volt, az összes munkanélküli 37 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 35 százaléka legalább egy éve keresett állást. Ez az adat némi javulást mutat, hiszen egy hónappal ezelőtt még átlagosan 10 hónapos munkakeresési időről számolt be a hivatal.