Óvodás reakció volt az uniós főképviselőtől, hogy Brüsszelbe hívta össze a külügyminiszterek informális tanácsülését – mondta a tárgyalás után Szijjártó Péter külügyminiszter. Ezt fő szabály szerint az EU soros elnökségét adó országban tartják.

Josep Borrell főképviselő azért nyúlt át a magyar kormány feje fölött, mert nem akarta szó nélkül hagyni, hogy Orbán Viktor az EU soros elnökeként egyeztetés – és Ukrajna - nélkül tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Az informális találkozón ott volt az ukrán külügyminiszter is.

Szijjártó szerint Borrell akciója nem volt sikeres, a kormány „nem hajlandó letérni a békepárti álláspontról.”

Videónk a helyszínről:

A fő napirendi pont az ukrán háború volt, ahol „a reális helyzetértékelés teljes hiányával és a háborús pszichózis tombolásával találkozott”, ami sokakat elvakít.

Szijjártó szerint „az uniós országok többsége és a brüsszeli elit is háborúspárti álláspontot képvisel”, a többség szerint a háború területi kiterjesztése nem jár eszkalációs veszéllyel, és azt sem tartják veszélyesnek, hogy a Nyugatról kapott fegyverekkel Oroszország belső területeire is csapást lehessen mérni.

Szijjártó szerint viszont ez „nagymértékben szembe megy a realitással.”

Szijjártó elmondta, Magyarország nem járult hozzá ahhoz, hogy a Békekeretből további 6 milliárdot kapjanak az uniós országok, hogy fegyvert szállíthassanak Ukrajnába. Azt mondta, addig nem járulnak hozzá a kifizetéshez, míg a magyar vállalatokat negatívan diszkriminálják Ukrajnában, illetve veszélyeztetik a magyar energiaellátást. (A Lukoil elleni ukrán szankciók az EU szerint nem veszélyeztetik az ellátást, hiszen mástól érkezhet, és érkezik is olaj, és a Mol sem tapasztalt különösebb fennakadást.)

Szijjártó szerint Borrell folyamatosan nyomást próbál gyakorolni az országokra annak érdekében, hogy Ukrajna a belső orosz területeken is bevethesse a nyugati fegyvereket. A külügyminiszter szerint többen világossá tették, hogy ilyen döntés meghozatalára nincs mandátumuk, és ez szigorúan kétoldalú kérdés.

Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, mert „az annál több emberáldozattal és pusztítással jár.” Ahhoz sem járulna hozzá, ha Ukrajnában képeznének ki uniós és NATO-katonák ukrán katonákat. Szijjártó szerint ez súlyos eszkalációs kockázat. „Konstruktív tartózkodással” annyit venne tudomásul a magyar kormány, hogy európai országokban képezzenek ki továbbra is ukrán katonákat.

Szijjártó elmondása szerint többen felvetették, hogy szigorítani kellene az oroszok elleni szankciókat, akár az energetika területére. Noha az ülésen a litván külügyminiszter megrótta azokat az országokat, amelyek orosz olajat vesznek, Szijjártó szerint sokan képmutatóan teszik azt, és kerülőúton, Indián keresztül vásárolnak orosz olajat.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait is átforgatta Szijjártó. Amikor Kuleba arról beszélt, hogy az ukrán energetikai rendszer támadása nemzetbiztonsági kérdés (most újra nagyon erősen bombázzák azt az oroszok), Szijjártó párhuzamként felhozta a Lukoli szankcióját, ami meg Magyarország energiaellátását veszélyezteti, tehát szintén „nemzetbiztonsági kérdés.”

Vita volt a magyar nemzeti kártyáról is (ennek lényege, hogy munkavállalási célból enyhítette a kormány az oroszokkal szembeni vízumkorlátozásokat), amit az Európai Bizottság is kifogásolt, Manfred Weber pedig azt mondta, ezzel megnyitják Shcengen kapuit az orosz kémek előtt.

Szijjártó szerint álhír, hogy könnyebben jutnának be orosz és belorusz állampolgárok, ráadásul Magyarországon csak 7 ezer orosz van, a három balti államban ennek húszszorosa, az EU területén pedig több, mint 1 millió.

Észszerűtlennek nevezte Borrellnek azt a javaslatát is, hogy az izraeli kormány két tagját helyezzék szankciós listára. „Az uniós főképviselő elvesztette a kontrollt, Bidenként jön-megy, és tesz olyan javaslatot, ami veszélyes az EU-ra.”

Örült, hogy a találkozón ott volt a török külügyminiszter is, ami eddig nem fordult elő. Vele a migrációról tárgyaltak.

A tájékoztató végén Szijjártó Pétert megkérdezték, az ülésen is elmondta-e azt a litván külügyminiszter, hogy Magyarország az oroszok érdekeit képviseli. Szijjártó szerint „ő az egyik legháborúpártibb politikus, rendszeresen bírálja a békepárti álláspontot, a helyzetértékelése semmilyen szempontból nem realista.”

Azt is megkérdezték, mit vár az új uniós főképviselőtől, Kaja Kallas észt politikustól, mire Szijjártó azt mondta, eddig mindig úgy gondolta, az előző főképviselőnél nem lehet lejjebb, de mindig csalódott. Reméli, hogy most nem fog.

Rákérdeztek arra is, mit szól ahhoz, hogy David Pressman performansznak nevezte Orbán moszkvai látogatást. Ezt rövidre zárta azzal, hogy az amerikai nagykövet „ellenzéki aktivista”, és bezzeg az olaszokon és az ukránokon nem kérte számon, hogy Kínában tárgyaltak.

Címlapi kép: Szijjártó Péter Facebook-oldala