„Magyarország mindaddig blokkolja az Európai Békekeretből származó fegyverszállítási támogatást, amíg Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolaj tranzitját” – ezt mondta pár napja Szijjártó Péter külügyminiszter.
Ukrajna múlt héten jelentette be, hogy leállítja a Barátság kőolajvezetéken az orosz Lukoil tranzitját Szlovákia és Magyarország felé. Hogy ez milyen következményekkel jár az olajellátásban, nem lehet megmondani pontosan. A Lukoil az orosz szállítások egyik legjelentősebb, 20-25 százalékos súlyú szereplője, ha valóban nem érkezik meg egy ilyen nagyságrendű olajmennyiség Magyarországra, az problémát jelenthet az üzemanyag-ellátásban. A Barátság vezetéken azonban több orosz szolgáltató küld nyersolajat Százhalombatta felé, sőt az általuk előállított termékeket ugyanazon a vezetéken keverve, Rebco (Russian Export Blend Crude Oil) néven küldik.
Hogy a Lukoil kieső szállításait más orosz olajipari cégek nem pótolják-e, nem tudjuk. Az erre vonatkozó kérdésre Szijjártó sem válaszolt egyértelműen az ATV-nek. Nem mondta, hogy nem fordulhat elő az, hogy a Rosznyefty, a Gazpromnyefty, a Basnyefty vagy a tucatnyi másik orosz kitermelő nem pótolja a Lukoil részét, csak azt mondta, hogy az ukrán lépés elfogadhatatlan, és nekik át kellene engedniük a szerződések szerint az olajat úgy, ahogy eddig. Hogy nagy problémát nem jelent még a Lukoil kiesése, arra utal az is, hogy a MOL nem is kommunikált a témában.
„Ez nem olajszakmai ügy, hanem politikai ügy, de nekem az a megérzésem, bár erről a Mol semmit nem kommunikált, hogy az olaj most is ugyanúgy folyik a vezetékekben, mint egy héttel vagy egy hónappal ezelőtt” – mondta ezzel kapcsolatban a 444-nek Pletser Tamás, az Erste energiapiaci elemzője.
Azt mindenesetre az ukrán parlament energiaügyi bizottságának egyik tagja, Inna Szovszun is világossá tette a Politicónak, hogy a Lukoil tiltásának kettős célja van. Egyrészt szerinte abszurd, hogy Oroszország napi 200 ezer hordó olajat exportál Ukrajnán keresztül, és ebből 180 milliárd dolláros bevételre tesz szert, amit az Ukrajnában zajló háborúra költ. Másrészt a döntés meghozatalakor azt is szempontnak tekintették, hogy megtörjék Magyarország álláspontját a fegyverszállításokkal és keleti szomszédunk uniós csatlakozásával kapcsolatban.
„Megpróbálkoztunk az összes létező diplomáciai megoldással, de azok egyike sem működött. Szóval úgy tűnik, más megközelítéssel kell beszélnünk velük” – mondta hazánkról Szovszun. És hogy mennyire összefügg a Lukoil tiltása a magyar kormány tevékenységével az orosz–ukrán háború kapcsán, azt jól bizonyítja Szijjártó válasza a kialakult helyzetre: ha nincs olaj, nincs fegyver.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.