„A magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke, ennélfogva a kiemelt eljárásrend alkalmazása olyan lehetőség, amelyről Magyarország nem mondhat le” – ezt mondja Lázár János annak a rövid interjúnak az elején, amelyet a Magyar Nemzet közölt hétfőn reggel. Ebben az LMP által kezdeményezett népszavazásról kérdezik az építési és közlekedési minisztert.

Az LMP tavaly óta küzd azért, hogy népszavazás legyen a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal” kapcsolatban. Szerintük a „kiemelt beruházási törvény a törvénytelenség törvénye, ami egyetlen célt szolgál: azt, hogy a Fidesz megkerülve minden szakmai egyeztetést, az érintettek és a helyi közösségek véleményének megkérdezése nélkül szolgálja ki a gazdasági hátország és a nagyvállalatok érdekeit”. 2023 novemberében a Kúria átengedte a népszavazási kérdéseket, erre válaszul azonban a kormány egyszerűen hatályon kívül helyezte azt a törvényt, ami a kiemelt beruházásokról szólt és annak főbb részeit betette az új építésügyi törvény szövegébe.

Ezért az LMP újrafogalmazott kérdéseket nyújtott be, amelyeket immár Lázár minisztériuma támadott meg, megfellebbezték azokat, ám a procedúra után végül megkezdődhetett az aláírásgyűjtés.

Lázár János most ezzel kapcsolatban a kormánylapnak azt mondta, elég garancia van a szabályozásokban arra, hogy a beruházók ne éljenek vissza a kiemelt státusszal. Némiképp ködösen így fogalmaz: „A nemzeti kormány elkötelezett az Országgyűlés által megteremtett, kiemelt jelentőségű beruházásokat támogató új keretrendszer fenntartása mellett, ezért minden jogi lehetőséget megvizsgál – és alkalmaz – annak érdekében, hogy az LMP népszavazási kezdeményezése ne lehetetleníthesse el az emberek érdekét szolgáló, jelentős hozzáadott értéket képviselő infrastrukturális fejlesztések megvalósulását.”

Hogy pontosan milyen jogi lehetőségeket vizsgál a minisztérium, arról kérdéseket küldtünk számukra.