Ismét dörgedelmes hangnemben bírálta Magyarországot Mitch McConnell, az Egyesült Államok Szenátusának republikánus vezetője a NATO-hoz intézett beszédében.
„Beszéltem már korábban arról, hogy Magyarország évtizedek óta a Nyugat legelszántabb ellenfeleinek pályájára sodródott. Ez egy riasztó tendencia. És senki - különösen nem az amerikai konzervatívok, akik egyre inkább személyi kultuszt alakítanak ki Orbán Viktor miniszterelnök körül - nem tehet úgy, mintha nem látná” - kezdte McConnell.
A szenátor szóvá tette, hogy Magyarország vezetői nem privát magánbeszélgetésekben vesznek részt Moszkvával, Pekinggel és Teheránnal, hanem azt „nyíltan és hangosan teszik”. Szerinte Orbán örül annak, hogy Kína európai hídfőállásként tekint Magyarországra, ami tökéletesen beleillik a „keleti nyitás” politikájába.
Ez pedig McConnell szerint nemcsak a szavak szintjén, de a tettekben is látszik. Ugyanis miközben az Egyesült Államok elkezdte csökkenteni a kínai iparra és technikára való támaszkodást, addig Orbán Viktor kínai beruházásokat hozott Magyarországra.
McConnell az oroszokkal való barátkozásra is kitért.
„Eközben az orosz kommunizmus egykori vazallusának miniszterelnöke csak dicsérő szavakkal illeti a neoszovjet imperialistákat, akik 1945 óta az első nagy szárazföldi háborúért felelősek Európában. Orbán Viktor „hiperracionálisnak” nevezi azt a rezsimet, amely tíz-, ha nem százezer orosz életet és több mint 200 milliárd dollárnyi katonai erőt áldozott az Ukrajna elleni, provokálatlan - és eddig sikertelen - agressziójára.”
Aztán Magyarország iráni kapcsolataival folytatta:
„Magyarország külügyminisztere arról panaszkodott, hogy a folyamatban lévő nemzetközi szankciók miatt „igazán nagy kihívás hatékony gazdasági és kereskedelmi együttműködést kialakítani” a világ legaktívabb állami terrorszponzorával.”
„Kevés együttérzésem van azokkal a magyar vállalatokkal, amelyek a teheráni népirtó rezsimhez fűződő kapcsolataikból nehezen tudnak profitálni” - mondta, hozzátéve, hogy ez persze nem akadályozza meg sem a magyar vállalatokat, hogy több tízmillió dollárt áldozzanak az Iránnal közös nukleáris projektek finanszírozására, sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet abban, hogy meghívja a volt iráni elnököt egy konferenciára.