Vízágyúzás, fenyegetőzés, összeütköző járőrhajók: kis túlzással hetente fordulnak elő rendkívül feszült helyzetek a Dél-kínai-tengeren kínai és Fülöp-szigeteki hajók között, miközben a két ország kormánya egyre hevesebben üzenget egymásnak.

Az egymás után érkező incidensek miatt sokan spirálszerűen elszabaduló konfliktustól tartanak, és 2024 második felére annyit romlott a helyzet, hogy akadnak elemzők, akik szerint előfordulhat, hogy végül nem Tajvan, hanem a Dél-kínai-tenger miatt tör ki nyílt katonai konfliktus a régióban, melybe könnyen bevonódhatna az Egyesült Államok is.

A tenger, amit sokan akarnak

A Dél-kínai-tenger stratégiai és gazdasági jelentőségét aligha lehet túlbecsülni: ez a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, pár évvel ezelőtti számítás szerint a globális áruforgalom 21 százaléka halad át rajta. Emellett a világ egyik legdúsabb hallelőhelye, a világ halászhajóinak több mint fele (!) ebben a régióban tevékenykedik, több millió embernek biztosítva megélhetést. Emellett sejthető, hogy az óceán a sok apró, zömében lakatlan sziget és zátony környékén jelentős, még feltáratlan nyersanyagkészleteket rejt.

Kína sok évszázaddal korábbi történelmi okokra hivatkozva az 1953-as, úgynevezett „kilenc pontos vonal” határain belüli területeket tekinti sajátjának, ami a Dél-kínai-tenger területének mintegy 90 százalékát lefedi, és amit értelemszerűen nem néznek lelkesen a környék országai, melyek számára gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek sora fűződik ahhoz, hogy szabad hozzáférésük legyen a tengerhez.

A regionális vita során több fél is az ENSZ-hez fordult, és végül 2016-ban a hágai Állandó Választottbíróság a Fülöp-szigeteknek adott igazat Kínával szemben, kimondva, hogy Peking területi követelései nincsenek összhangban a nemzetközi joggal. Mivel Peking előre jelezte, hogy nem tekinti illetékesnek a bíróságot, és az eljárásban sem vett részt, nem meglepő, hogy a kínai vezetés nem mondott le a kinézett területekről. Nyílt katonai összecsapásra eddig ugyan nem került sor, de Peking az úgynevezett szürkezónás konfrontáció számos eszközét bevetette az elmúlt években.