Magyarország az elmúlt napokban is a bejrúti nagykövetségén keresztül evakuálta Libanonból a magyar állampolgárokat az izraeli offenzíva és légicsapások elől, és ebben legalábbis közvetett szerepe van annak az al-Qasszár-testvérpárnak, akik hatvan éve megkerülhetetlenek a libanoni-magyar ügyekben.
Adel Qasszár, bár már elmúlt 90 éves, még mindig Magyarország tiszteletbeli főkonzulja Libanonban. A rendszerváltás óta tölti be ezt a tisztséget, de már 1961-től ő volt a MALÉV libanoni vezérképviselője. Bátyja, Adnan, a libanoni gazdasági élet meghatározó figurája, volt már miniszter és többszörös miniszterelnöki esélyes is. Az övék Libanon egyik legnagyobb bankja, ennek az egyik vidéki fiókjába van mellesleg bejegyezve a magyar tiszteletbeli főkonzul irodája is. A bejrúti magyar nagykövetség néhány éve szintén egy olyan épületbe költözött át, ami a Qasszár-csoport érdekeltségébe tartozik. A magyar állam csak bérlő.
Hivatalosan ennek a kapcsolatnak csak pozitív történeteit hallani: gazdasági relációk építése, mecenatúra, bőkezű vendéglátások, a nagy személyes vagyonuk ellenére a kétoldalú kapcsolatok önzetlen segítése. Amikor 2013-ban megkapták az egyik legmagasabb állami kitüntetést, a felterjesztő Orbán Viktor így méltatta őket: „Magyarország érti a Keletnek azt az üzenetét, hogy fontos a pénz, fontos a siker, de az egész nem ér semmit barátság nélkül. Magyarország szép jövő előtt áll, és ilyenkor különösen jól esik kitüntetni olyanokat, akik mindig, jóban-rosszban kitartottak Magyarország mellett.”
Adel és Adnan Qasszár (szintén gyakori átírásban: Kassar) ugyanakkor a szocializmus alatt keletkezett állambiztonsági iratokban úgy jelennek meg, mint akik - bár már akkor is kiváló magyar kapcsolatokkal rendelkeztek - fegyver- és műkincskereskedelmet folytattak, melyből palesztin terrorszervezeteket finanszíroztak, és az is felmerült, hogy fedésben a kínai hírszerzésnek dolgoznak.
„Adel Kassar egy évvel ezelőtt közölte volt bejrúti ideiglenes ügyvivőnkkel, hogy az élelmiszert szállító hajói rendszeresen illegálisan hoznak be Libanonba fegyvereket, amelyek különböző szocialista országokból származnak. Közlése szerint a fegyvereket a PFSZ és főleg az al Fatah részére szállítják. Ellenszolgáltatásként a PFSZ segíti őket a SAIDA-i kikötő zavartalan használatában”
– közölte egy 1976 novemberi hírszerzési jelentés Bejrútból a fiatalabbik Qasszár-fivérrel kapcsolatban,
Ő ekkor már 15 éve látta el a MALÉV libanoni és általában a közel-keleti képviseletét. A Magyar Nemzeti Bank oldalán olvasható portréjuk szerint a bejrúti elit családban született testvérek magyarbarátsága egy tőről fakad, a harmadik fivérüknek magyar felesége volt. A család az ötvenes évek végétől rendszeresen járt Magyarországra, Adel Qasszár pedig hamarosan megszerezte a MALÉV és az IBUSZ képviseletét, a magyar légitársaság bejrúti irodája ugyanúgy az ő ingatlanjában működött, mint ma a nagykövetség.
„Azonnal megtetszett az önök gyönyörű országa, és én magam kerestem az alkalmat a kapcsolatteremtésre. Nagyon örülök, hogy pontosan a Magyar Légiközlekedési Vállalattal sikerült egyezséget kötnöm” - mondta al-Qasszár egy Régi kapcsolat címen megjelent 1981-es interjúban. „Az én feladatom, hogy Közel-Keleten segítsek az új piaci lehetőségek felkutatásában, az utas- és áruszervezésben. Persze, számomra sem haszontalan ez az együttműködés, hiszen olyan baráti és emberi kapcsolatokat sikerült kiépítenem a Malév segítségével Magyarországon, amely a libanoni kereskedelem továbbfejlődését is elősegíti” - tette hozzá.
Ez a magyarázat ugyanakkor a magyar állambiztonság informátorait sem elégítette ki teljesen. A „Barabás” fedőnevű ügynök, aki egyébként a Légügyi Igazgatóság jogásza volt, már egy 1962-es jelentésben jelezte, hogy ennél mélyebb okai lehettek Qasszár elkötelezettségének.
„Megismerkedett még a magyar küldöttség Kassar úrral, a Malév ottani ügynökével. Kassar úr állítólag fontos személyiség, és az ottani korrupciós szabályok keretében állítólag irányító befolyása van a légügyi hatóságra is… Az nyilvánvaló, hogy a Malévvel folytatott minimális üzleti kooperáció az ügynöki szerződés keretében nem indokolhatja a dúsgazdag Kassar nagy buzgalmát a magyar légügy érdekében”
– írta.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.