1985. december 27-én palesztin terroristák két európai reptéren gránátokat dobtak az izraeli és amerikai járatokra várakozók közé, majd tüzet nyitottak rájuk. Sokan meghaltak és megsebesültek, köztük izraeli miniturnéra induló magyar művészek is. Három terroristát elfogtak, egyikük a szabadulása után nyilatkozott a sajtónak, hogy mennyire megbánt mindent.

A bombázásokban 19-en haltak meg.

A háború sújtotta Libanonban évtizedek óta a Qasszár testvérek a magyar külpolitika fő szövetségesei, Orbán is kitüntette őket. Az állambiztonsági akták szerint azonban palesztin fegyver- és műkincscsempészetben vehettek részt, a magyar tiszteletbeli konzult pedig terrorizmus finanszírozásával hozták kapcsolatba.

Bár az egyik palesztin vezető szerint nagy horderejű ez a megállapodás, egy fontos kérdésről nincs szó benne: a Gáza feletti biztonsági ellenőrzésről.

Az „egységes palesztin állam” a spanyolok szerint a Gázai övezetet és Ciszjordániát is magába foglaló területet jelentené a Hamász-rivális Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alatt, fővárosa pedig Kelet-Jeruzsálem.

Ahogy az elfogatóparancs, úgy az ezalól kibúvót jelentő országok közti barátság is törékeny. Szakértő segítségével elemeztük az izraeli vezetőkre és a Hamász-vezérekre kért elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit.

A Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah mozgalom tagjai és a különböző iszlamista fegyveresek között dúl a harc.

Újra egységes lehetne a palesztin területek írányítása.

Videóüzenetben keménykednek a terroristák, akik tényleg az egész világ ellen harcolnának.

Abbász elnök jelentette ezt be. Azért, mert nincsenek befolyással a Gázai-övezetben zajló történésekre.

A Hamasz már majdnem összeomlott: összevesztek Iránnal és Szíriával, az új egyiptomi diktátor pedig összefogott ellenük Izraellel. Ezért megpróbáltak kibékülni a rivális palesztin párttal. Ez viszont sem Izraelnek, sem a Hamasz katonai parancsnokainak nem kellett.

Válaszul arra, hogy a Fatah és a Hamász egységkormányt alakít.