Ritkán kezdek úgy neki egy cikk megírásának, hogy megnézem a bugyimat (jó, valójában még soha nem történt ilyen). Most viszont ezt csináltam, és minden kedves olvasónak, nőknek és férfiaknak is ezt javaslom: mielőtt folytatnák a fő témánkat, vessenek egy pillantást az alsóneműjükre, különös tekintettel annak márkájára.
Most, hogy ezzel megvagyunk, lássuk, miért is fontos ez.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete az osztrák VKI, a cseh Dtest és Arnika és a szlovén ZPS fogyasztói szervezetekkel közösen tesztelte a bugyikat, összesen 166 félét, és azt találták:
minden harmadik bugyi tartalmaz mérgező vegyszert, minden tizedik ráadásul az egészségre rendkívül káros mértékben.
Egészen pontosan az alsóneműk biszfenol-tartalmát elemezték, és mint kiderült, több mint 100 olyan bugyit vizsgáltak meg, amelyek könnyen elérhetőek és kaphatóak Magyarországon is.
A biszfenolok olyan vegyi anyagok, amelyeket széles körben használnak többek között polikarbonát műanyagok (PC, jelölése 7–egyéb műanyag) és gyanták előállításához. A legismertebb és legelterjedtebb biszfenol a mai napig a biszfenol A (azaz a BPA), ami már egészen alacsony koncentrációban károsítja a hormonrendszert, és így különösen terhes nők, magzatok és csecsemők számára jelent veszélyt. De nem csak rájuk: minden nemre és korosztályra nézve számos súlyos egészségügyi következménye van.
Összefüggésbe hozták már magzati rendellenességekkel, alacsony születési súllyal, valamint a csecsemők és gyermekek agyi és viselkedési rendellenességeivel. Felnőtteknél a BPA-t cukorbetegséggel, szívbetegségekkel, rákos megbetegedésekkel, elhízással, merevedési zavarokkal is kapcsolatba hozták, emellett a vegyület bizonyíthatóan beavatkozik az immunrendszer működésébe is.
Vannak persze a BPA-t helyettesítő más biszfenolok, csakhogy az újabb kutatások alapján ezek is ugyanolyan egészségügyi kockázatokat hordoznak magukban: a biszfenol S (BPS) és a biszfenol B (BPB) például károsítja a hormonrendszert, ezért ezek ugyanúgy szerepelnek az Európai Unióban érvényes különös aggodalomra okot adó vegyületek (Substances of Very High Concern – SVHC) listáján, mint a biszfenol A.
Annak ellenére, hogy ennyire sok aggály merül fel a használatukkal kapcsolatban, a biszfenolok a mai napig megtalálhatóak egy csomó olyan dologban, amivel minden nap érintkezünk, nem is akárhogy. Különösen problematikus a használatuk élelmiszer-csomagolásokban, ennek ellenére a vizes palackoktól a fém konzervdobozokon át az alumínium üdítős- és sörös dobozokig egy sor helyen beléjük futhatunk, arról nem is beszélve, hogy még a vízvezeték-csövekben, vagy éppen egyes gyerekjátékokban is megtalálhatóak.
Úgy, hogy a biszfenolokat színrögzítőként alkalmazzák textíliákban is, nem véletlenül foglalkozik a BPA-val és más biszfenolokkal az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) által 2022 októberében közzétett korlátozási javaslat is.
Csakhogy míg például 2011 óta a cumisüvegekre és a kisgyermekeknek készülő termékekre érvényes a biszfenol A tilalom, és az anyag 2020 óta hőpapírokban sem használható, 2024 végétől pedig már semmilyen élelmiszerrel érintkező anyagban sem lesz használható az EU-ban, a fogyasztók biztonságával foglalkozó uniós tudományos bizottság 2020-as véleménye alapján
„a textilekből származó BPA-nak való kitettség a becslések szerint 25-ször alacsonyabb, mint az étrendből származó mennyiség.”
Magyarán a jelenlegi, hivatalos álláspont szerint a ruházati cikkek használata nem járul hozzá olyan mértékben a biszfenol A okozta hatásokhoz, hogy azt érdemes lenne figyelembe venni. És ez vonatkozik a kisgyerekekre is.
Miközben egyébként tanulmányok bizonyították, hogy a biszfenol A-t a ruházatból az izzadtság kioldja, és ezek után simán felszívódhat a bőrön keresztül.
Ahogy azt egyébként a Tudatos Vásárlók Egyesülete elég érzékletesen meg is fogalmazta:
„előfordulhat, hogy a gyerekeink játékbabáinak ruhájában kevesebb biszfenol A van, mint a gyerekek saját ruhájában”.
Azt talán nem is kell nagyon ecsetelni, hogy az alsónemű ezek alapján miért hordoz kockázatokat magában. Olyan helyen hordjuk ugyanis, ahol könnyedén izzadunk, és ahol a bőrünk is érzékenyebb.
Lássuk tehát, milyen eredményei voltak a Tudatos Vásárlók Egyesülete által végzett tesztnek.
Női, férfi, lány és fiú alsóneműket is teszteltek, a felnőtt termékek körében főként fehér és fekete színű termékeket, míg a gyerekbugyiknál főként olyanokat, amelyek népszerűek és könnyedén elérhetőek.
A laboratóriumi mérés során összesen 19 különböző biszfenol-típusú vegyület meglétét vagy nemlétét, illetve mennyiségét vizsgálták. Ezek a következők voltak: BPA, BPB, BPC, BPE, BPF, BPG, BPM, BPP, BPS, BPZ, BPAF, BPAP, BPFL, BPBP, BPPH, BADGE, BFDGE, BADGE-2H2O és BADGE-2HCl.
1 csillagot összesen 16 termék kapott, ezek közül 9 kapható idehaza is, van köztük férfi boxer és női bugyi is.
De - ahogy azt megállapítottuk a szerkesztőségben - van például olyan női bugyi, amiből csak a bézs színű változatot vizsgálták, de van belőle fekete is, ami szintén kapható idehaza, és van kollégánk, aki kizárólag azt a fajtát hordja, semmi mást. Több mint 10 éve.
Miközben a teszt eredményei azt mutatják: a termékek színe nincs hatással a biszfenoltartalomra az eredmények alapján, világos és sötét színű termékekben egyaránt találtak biszfenolokat.
Lássunk néhány megállapítást a teszt eredményei alapján.
A fentebb felsorolt 19 különböző biszfenol-típusú vegyületből csak néhányat sikerült detektálni:
Ahogy az alábbi ábrán látható, a különböző korú és nemű célcsoportoknak szánt termékek biszfenol-tartalma között vannak eltérések.
Ez alapján tehát a megvizsgált, fiúknak szánt termékekben egyáltalán nem találtak egészségre ártalmas mennyiségű biszfenolt. A női bugyik több mint felében viszont igen, ráadásul 17 százalékukban egészségre ártalmas mennyiségben. Vagyis összességében a nők nagyobb biszfenol kockázatnak vannak kitéve.
Ami még egyértelműen kiderül a tesztből: minél magasabb a műszál-tartalom, annál nagyobb a biszfenolnak való kitettség kockázata.
Egészségre ártalmas mennyiségű biszfenol kizárólag a műszálas termékekben volt kimutatható, ott viszont nagyon.
Emellett érdemes kiemelni, hogy míg a zömében pamutból készült alsóneműkben biszfenol úgy általában is kisebb mértékben van jelen, addig a cellulózszálas és műszálas termékek többségében találkozhatunk ezen vegyületek valamelyikével. A kizárólag műszálas termékek 82 százalékában van biszfenol, 42 százalékukban veszélyes mennyiségben.
Nyilván de, egy elég fontos ruhadarabról van szó (pláne most, hogy közeleg a tél).
Mindazonáltal jó, ha tudatosabban választunk alsóneműt, hisz mégis csak a legnemesebb szerveinket burkoljuk be velük.
A legjobb, amit tehetünk:
vásároljunk minél magasabb pamuttartalmú termékeket. Magunknak és a gyerekeinknek is.
És bár most csak a bugyikról esett szó, azért jó, ha a testünk más részein hordott ruhadarabokkal kapcsolatban is hasonlóképp járunk el. Főleg az olyanoknál, amikbe tényleg beleizzadunk.
Hosszú távon persze a legjobb az lenne, ha sem BPA, sem más biszfenol nem érintkezne velünk. Ehhez azonban szigorúbb szabályozásra lenne szükség, amihez viszont nyilván az éves szinten milliárdokat termelő ruhaiparnak is lesz még egy-két szava.
Addig is, mivel már az elején rögzítettük, hogy kin milyen bugyi van, itt mindenki végigböngészheti, hogy a rajta lévő darab rajta van-e a listán, vagy sem, és ha igen, kukázni kell, vagy maradhat.