• Minden idők egyik legkiélezettebb amerikai elnökválasztása jöhet kedden a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között.
• A győztest akár már a választás éjszakáján, keddről szerdára virradóra is kihirdethetik, de több hetes, egyes államokban újraszámolásokat követelő cirkusz is jöhet.
• A győzelemhez 270 elektori szavazatra van szükség, legnagyobb figyelem a hét csatatér-államra irányul.
• Két megyét és egy külbirtokot különös figyelem övez, itt ugyanis hagyományosan a későbbi győztesre szoktak szavazni.
• A közvélemény-kutatások ezúttal semmilyen támpontot nem adnak, igaz, a 2016-os és 2020-as felmérésekben sem volt sok köszönet.

A világtörténelem egyik legdrámaibb amerikai elnökválasztása elé nézünk. A demokraták jelöltje, Kamala Harris szinte az utolsó pillanatban ugrott be a 81 éves elnök, Joe Biden helyére. Megválasztása esetén ő lenne az USA első női elnöke.

Riválisa, az elnöki székbe négy év után visszatérni szándékozó Donald Trump túlélt egy közvetlen merényletkísérletet a kampányban. Az Amerikát az 1880-90-es években vezető demokrata Grover Cleveland után ő lenne a második olyan elnök, aki egy ciklus kihagyásával tölti be a tisztségét. És Joe Bident megelőzve immár ő lenne minden idők legidősebben megválasztott elnöke is.

Az elnökválasztás különösen rázós világpolitikai időszakban történik, háború dúl Ukrajnában és a Közel-Keleten, egyre nő a feszültség Kína és a nyugati világ között.

Már most borítékolni lehet, hogy az elnökválasztást jogi csatározások kísérik, és a várakozások szerint győztest hirdetni sem lesz egyszerű. Az alábbi cikkel az elnökválasztást kísérő homályt szeretnénk oszlatni – bár szinte kizárt, hogy ne legyen olyan fejlemény, amire a legtekintélyesebb elemzők sem voltak felkészülve.

Hogyan zajlik az elnökválasztás?

Több mint 160 millió, 18. életévét betöltött amerikai választópolgár adhatja le szavazatát, de az eredményt nem az egyes jelöltekre szavazók abszolút száma dönti el, hanem egy elektori kollégium. A szavazás napja hivatalosan a kedd, de több mint 75 millió választópolgár már vasárnapig leszavazott levélben; közöttük hagyományosan sokkal több a demokrata szavazó. Az elnökválasztások 1789 óta íródó történelmében ötször fordult elő, hogy az országosan kevesebb szavazatot kapott jelölté lett az elnöki szék: három 19. századi elnök után így került hivatalba 2000-ben George W. Bush, 2016-ban Donald Trump is.

Mi történik az elektori kollégiumban?

Az elektori kollégium az 50 amerikai állam és Washington DC 538 tagjából áll, a győzelemhez 270 elektori szavazatra van szükség. Az alapító atyák döntésének hátterében az állt, hogy ne a nagy lélekszámú, befolyásos tagállamok döntsenek a kisebb tagállamok rovására. Az egyes államok lakosságszámában a mai napig hatalmas különbség van, Kaliforniában például 38 millióan, Wyomingban egymilliónál is kevesebben élnek. Az egyes tagállamokban győzelmet arató jelölt megkapja az adott állam valamennyi elektorának szavazatát. (Maine-ben és Nebraskába számolnak kicsit másképp.) Az elektorok decemberben ülnek össze államuk fővárosában, és az elektori szavazatokat lepecsételve elküldik a szenátus elnökének.

Mikor tudjuk meg az eredményt?

A győztest akár már a választás éjszakáján vagy másnap reggel kihirdethetik. 2020-ban nem így történt. A keddi választás után még Biden és Trump is úgy feküdt le aludni, hogy közel a választási győzelem. A kulcsfontosságú államok szavazatainak megszámolása azonban még hátra volt, így csak szombaton hirdethette ki elsőként a CNN, hogy Joe Biden az USA következő elnöke. Az amerikai televíziós csatornák, valamint az AP hírügynökség versenyez, ki nevezze meg hamarabb a győztest. A várhatóan szoros eredmény őket is óvatosságra inti, egy tévedés súlyos presztízsveszteséget jelent. (Trumpék 2020-ban sokáig vitatták az eredményt, a volt elnök hívei 2021. január 6-án példátlan módon még a Capitoliumot is megrohamozták, hogy megakadályozzák az elnökválasztás eredményének véglegesítését – az összecsapásban négy ember halt meg, sokan megsebesültek.)

Trumpot 2016-ban a választás éjszakáján helyi idő szerint hajnal 3-kor hirdették ki győztesnek, Obamát 2012-ben még éjfél előtt. A legkésőbb a 2000-es elnökválasztás dőlt el, december 12-ig kellett várni a Legfelsőbb Bíróság floridai szavazatok újraszámolásáról szóló döntésére, aminek nyomán az elektori kollégium kihirdethette a republikánus George W. Bush győzelmét a demokrata Al Gore fölött.

A demokraták most arra készülnek, hogy Trump már azelőtt győztesnek hirdeti ki magát, hogy a szavazatokat megszámolták volna. Ebben az esetben az összes szavazat megszámolását követelik majd, különösen a csatatér-államokban.

Mi múlik a csatatér-államokon?

Az államok túlnyomó többségében már előre ki lehet hirdetni a győztest. Van viszont hét ingadozó állam, ahol az utolsó pillanatig kétséges a győztes kiléte, az utolsó napokban, hetekben ezekben az államokban kerülgette egymást a két jelölt, Harris és Trump. Ezek közül három az ország északi és keleti részén található rozsdaövezetbe tartozik (Michigan, Pennsylvania, Wisconsin), négy pedig délen van (Arizona, Georgia, Nevada, Észak-Karolina). Trump délen, Harris északon áll jobban.

Ha ezekben az államokban csak kis szavazatkülönbséggel nyer egyik vagy másik jelölt, akkor a vesztes fél jogászai bírósághoz fordulhatnak újraszámolást követelve. (Ez történt 2000-ben Floridában.) Szintén vitathatják a szavazás eredményét azokban az államokban, ahol a tagállam kormányzója és a helyi törvényhozás más véleményen van. Ez jellemzően akkor fordulhat elő, ha például a kormányzó demokrata, a helyi törvényhozás republikánus többségű.

Mire figyeljünk, ha idő előtt jósolni akarunk?

Van három területe az USA-nak, ahol remekül előrejelezhető a későbbi győztes.

A Csendes-óceán nyugati részén, gyakorlatilag Délkelet-Ázsiában fekvő 153 ezres külbirtok, Guam lakosai ugyan amerikai állampolgárok, hivatalosan mégsem vehetnek részt az elnökválasztáson. Ettől függetlenül 1980 óta versenyen kívül mindig szavaznak, és az eredményt elküldik a Kongresszusnak. Trump 2016-os győzelmét kivéve az eredmény mindig megegyezik az országossal. Guamra azért is érdekes figyelni, mert az amerikai szárazföldnél 15 órával hamarabb szavaznak.

Hasonlóan Guamhoz, a későbbi győztes szokta vinni a wisconsini Door és a pennsylvaniai Northampton megyéket is.

Mi van akkor, ha döntetlen?

Elvileg előfordulhat, hogy Trumpra és Harrisre is 269-269 elektori szavazat érkezik. Eddig egyszer, 1800-ban fordult elő, hogy az elektori testületben mindkét jelöltnek ugyanannyi szavazata volt, végül a képviselőház döntött Thomas Jefferson javára. Döntetlennél a kongresszus dönti el, ki legyen az elnök; nagy valószínűséggel Donald Trumpnak lenne többsége. (Az elnökválasztással egy időben kongresszusi választást is tartanak.)

Hihetünk a közvélemény-kutatásoknak?

Röviden: nem. Igaz, ezúttal nincs is úgymond perdöntő közvélemény-kutatás. Trump és Harris fej-fej mellett, hibahatáron belül áll országos szinten és a csatatérállamokban is. (Mindenhol 1 százalék a különbség, a legnagyobb különbség Georgiában és Arizonában van, itt 2, illetve 3 százalékponttal vezet Trump.) A jobboldali szavazók az USA-ban is rejtőzködőbbek, így fordulhatott elő, hogy 2016-ban a várt, sima Hillary Clinton-győzelem helyett Trump lett az elnök, 2020-ban pedig az előrejelzett egyértelmű Biden-siker helyett csak szoros, a választás után négy nappal biztossá váló győzelem született.

link Forrás

link Forrás

A közvélemény-kutatók helyzetét nehezíti, hogy a rejtőzködő Trump-szavazók mellett rejtőzködő Harris-szavazók is lehetnek. Egy elmélet szerint ők azok a régi vágású republikánusok, akik nem kedvelik Trumpot, és az elnökválasztásból márciusban kiszállt Nikki Haley-t támogatták.

Tudta-e ön?

• Az első elnökválasztást 1789-ben tartották, majd 1792-ben az elektori kollégium – azóta is példátlan módon – száz százalékos támogatottsággal megerősítette hivatalában George Washingtont. Azóta tartják négyévente az elnökválasztást.
• A legnagyobb arányú győzelmet 1936-ban aratta Franklin D. Roosevelt, aki 523 elektori szavazatot kapott, ellenfele, Alf Landon nyolcat.
• Roosevelt az egyetlen elnök, akit négyszer is elnökké választottak. Ilyen még egyszer nem történhet meg, egy 1951-es alkotmánymódosítás ugyanis két ciklusra korlátozta az elnök megbízatását.
• A legidősebben Joe Biden került az elnöki székbe, 78 éves és 61 napos volt. Ha Trump nyerne, akkor ő lenne a legidősebb, 78 éves és 187 napos lenne ugyanis 2025. január 20-án, a beiktatás napján.
• Választás után minden idők legfiatalabb amerikai elnöke John F. Kennedy, akit 1961-ben 43 évesen és 236 naposan iktattak hivatalába. (William McKinley meggyilkolása után alelnöke, Theodore Roosevelt került az elnöki székbe 1901-ben. Beiktatáskor Kennedynél is majdnem egy évvel fiatalabb volt.)
• Kamala Harris lenne a 16. alelnök, akiből elnök lett.
• Minden idők legmagasabb kort megélt elnöke a még mindig élő, Magyarországon is járt, száz éves Jimmy Carter. Rajta kívül még négy volt elnök él: Bill Clinton, George W Bush és Trump 78, Barack Obama 63 éves.
• 1960 óta van elnökjelölti tévévita, mind közül a legnézettebb a 2016-os volt Donald Trump és Hillary Clinton között.
• 2016-ban Donald Trump volt az 1952-ben megválasztott Dwight D. Eisenhower óta az első elnök, aki kormányzói és kongresszusi tapasztalat nélkül került az elnöki székbe.
• Az elnök beiktatási parádéja csak egyszer maradt el, 1985-ben Ronald Reagané a rossz időjárás miatt.

(Forrás: politico, BBC1, BBC2, BBC3, Economist)

(Borító- és címlapkép: Saul Loeb/AFP)