Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke

Több mint 1,5 éve merült fel, hogy a magyar–ukrán származású ungvári egyetemi tanár, a lövészárkok professzora, Sándor Fegyir lesz Ukrajna budapesti nagykövete, de azóta sem véglegesítették. Ő időközben leszerelt, és a 444-nek Budapesten adott interjújában azt mondta, nem kell ahhoz magas pozíció, hogy a jó ukrán–magyar viszonyért dolgozzon. Sándor Fegyir most, hogy Trump győzött, fel is idézte, hogy a volt amerikai elnök azt ígérte, ha újra ő lesz az elnök, 24 órán belül megoldja az orosz–ukrán háborút.

Kevéssel Trump győzelme előtt reagált a választásra a kínai külügyminisztérium szóvivője. Mao Ning azt mondta, „Kína USA-politikája következetes és világos. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatainkat a kölcsönös tisztelet, a békés egymás mellett élés és a mindenki számára előnyös együttműködés elvei alapján tekintjük és kezeljük.”

Hivatalosan a kínai kormány semleges álláspontot képviselt a választással kapcsolatban, „az Egyesült Államok belügyének” nevezve azt, a kínai média viszont a többi között mély társadalmi szakadékokról számolt be. Közben Kínában széles körben elterjedt az az érzés, hogy bárki is nyerjen, a feszült kétoldalú kapcsolatok valószínűleg nem fognak javulni.

(CNN)

Amikor a West Palm Beach-i színpadon szerda reggel kihirdette győzelmét, Donald Trump sok mindenkinek köszönetet mondott: a támogatóinak, a családjának és a kampánycsapatának. Egy kategóriát nem említett, méghozzá a sajtót. Azt ugyanis „ellenséges tábornak” tartja.

Trump évek óta ellenséges viszonyt ápol az amerikai sajtóval, gyakran korruptnak és a nép ellenségének nevezve őket. A kampány végén a riporerek elleni (verbális) támadásokat is fokozta.

(Guardian)

Miközben sokan várják, hogy megszólaljon Kamala Harris, a hozzá közel állók azt követelik, hogy hagyjanak neki és kampánystábjának időt arra, hogy feldolgozzák a hatalmas veszteséget.

„Kérem, adjanak időt Harris kampányának, hogy meghatározzák saját erősségeiket és gyengeségeiket” - mondta egy, a kampányhoz közel álló forrás.

(CNN)

Az amerikai elnökválasztás véghajrájára nyugati demokráciákban szinte rendkívüli módon az vált központi kérdéssé, hogy nevezhető-e az egyik esélyes jelölt fasisztának. Most, hogy Donald Trump minden bizonnyal visszatér a Fehér Házba, elkerülhetetlen szembenézni a kérdéssel, hogy mekkora veszélyt jelent valójában az Egyesült Államok demokratikus berendezkedésére.

A cikk folytatódik

Annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte, mivel az abortuszhoz való jog védelmezői hét államban győztek - írja az AP.

Montanában például egy olyan javaslatot fogadtak el, amely lehetővé teszi, hogy a magzati életképességének határáig végezhessék el az abortuszt. Nincs meghatározott időkeret, de az orvosok szerint ez valamikor a 21. hét után következik be.

Három másik országban - Floridában, Nebraskában és Dél-Dakotában - viszont a választók elutasították azokat az intézkedéseket, amelyek alkotmányos jogot teremtettek volna az abortuszhoz.

A jelenlegi adatok szerint 2 százalékkal vezet Trump az AP híradása szerint.

Még számolják a szavazatokat Alaszkában is, ahol 73 százalékos feldolgozottságnál 15 százalékkal vezet Trump. Ott három elektori szavazat a tét.

Arizonában 60 százalékos a feldolgozottság, Trump 4,7 százalékkal vezet Harris előtt. Az 6 elektori szavazatot jelent.

Maine-ben is számolnak még, ott pár elektori szavazatot nyerhet még Harris.

Az AP szerint Nevadában egy ideig leáll az adatszolgálatatás. Ott 6 elektori szavazat a tét, a jelenlegi feldolgozottság alapján Trump győzhet.

A republikánusok átvették az irányítást az amerikai Szenátus felett, és azért küzdenek, hogy megőrizzék többségüket az amerikai képviselőházban, ami a megválasztott elnök, Donald Trump Fehér Házba kerülése mellett a Republikánus Párt teljes hatalomátvételét eredményezné a kongresszusban - írja az AP.

Ha a demokraták vennék át az irányítást a képviselőház felett, akkor vétójoguk lenne a Fehér Ház felett. A szavazatszámlálás még napokig tarthat, így a képviselőházról túl korai lenne jósolni.

Gyorselemzésünk a választás éjszakája után itt olvasható:

A cikk folytatódik

Olaf Scholz német kancellár az X-en azt írta, Németország és az Egyesült Államok hosszú ideje működik együtt sikeresen, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján előmozdítsa a jólétet és szabadságot. „Ezt a jövőben is folytatni fogjuk a polgáraink jóléte érdekében.”

Idő közben az AP és a CNN is győztesnek hozta ki Trumpot.

Wisconsint is megnyerte Trump a CNN közlése szerint, a szavazatok 49,7 százalékát megszerezve, ezzel eldőlt, hogy 270 elektori szavazat fölé jutott, és megnyerte az amerikai elnökválasztást, és januártól ő lesz az Egyesült Államok 47. elnöke.

Pár perccel később az AP is megadta Wisconsint Trumpnak, az ott szerezhető 10 elektori szavazattal így bőven 270 fölé jutott, és még a hátralévő, jelenleg számolás alatt álló csatatérállamokban is vezet Trump, így az előnye várhatóan még nagyobb lesz a végére.

Sorra gratulálnak Donald Trumpnak az európai miniszterelnökök is. Luís Montenegro portugál kormányfő az X-en azt írta, várja a Trumppal való szoros együttműködést, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a NATO-ban. Hasonlót írt ki Pedro Sánchez spanyol, illetve Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök is.

(Guardian)

Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte szerda reggel, hogy Putyin egyelőre még nem gratulál Trumpnak, hanem megvárja, kiderüljön, mit tesz majd Trump, ha egyszer visszatér a Fehér Házba januárban. Peszkov elmondta, hogy nem tud arról, hogy Putyin tervezné felhívni Trumpot, és kiemelte, hogy egy barátságtalan országról beszélnek, ami közvetve és közvetlenül is háborúban áll Oroszországgal szemben. Hozzátette, hogy a jelenlegi elnöknek még van másfél hónapja a hivatalában.

A kérdésre, hogy Trump korábban azt mondta, ha nyer, azonnal véget vet a háborúnak, Peszkov elmondta, hogy egyelőre várják meg, mi lesz, ha majd átveszi Trump a hatalmat, mert előfordul, hogy onnantól más hangneme lesz a közleményeknek. Ezért Moszkva kivár, és majd konkrét intézkedések nyomán fogja levonni a következtetéseket.

Ugyanakkor Peszkov nem hisz abban, hogy egyik napról a másikra véget érhetne a "konfliktus" Ukrajnában, bár az tény szerint, hogy Washington jelenleg szítja a háborút, és ezen tudnának változtatni, ha akarnak. De ezt szerinte csak januárban fogják látni, hogy így lesz-e.

A korábbi elnök-miniszterelnök szokásos stílusában reagált az X-en arról, hogy Kamalának vége, a különleges katonai művelet céljai változatlanok.

Kamala is finished...
Let her keep cackling infectiously.
The objectives of the Special Military Operation remain unchanged and will be achieved.

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) November 6, 2024