Az LMP nem tudta összegyűjteni a szükséges aláírásokat a kiemelt beruházásokról szóló népszavazásra, amiért a párt vállalja a felelősséget - írja a párt közleményében.

A felelősséggel kapcsolatban pedig rögtön hozzáteszik azt is:

„Az már az elején is látszott, hogy az LMP jelen helyzetében egyedül képtelen lett volna összegyűjteni a kellő számú 200 ezer érvényes aláírást, ezért minden pártot, érintett önkormányzatot, polgármestert és civil szervezetet megkeresett, hogy álljanak bele ebbe a valóban nemzeti ügybe és segítsék az ajánlások gyűjtését. Sajnos egyik nagy ellenzéki párt se csatlakozott a gyűjtéshez, pedig egy sikeres népszavazás érdemi és súlyos problémákat okozott volna a kormánypártnak.”

Ezért bár az LMP vállalja a felelősséget, azt írják: „de vállalniuk kell azon politikai szereplőknek is, akik szavak szintjén ellenzik a kiemelt beruházásokat, de szervezeti szinten pusztán a pártpolitikai logika mentén nem voltak hajlandóak támogatni a kezdeményezést.”

Az LMP egyébként tavaly óta küzdött azért, hogy népszavazás legyen a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal” kapcsolatban. Szerintük a „kiemelt beruházási törvény a törvénytelenség törvénye, ami egyetlen célt szolgál: azt, hogy a Fidesz megkerülve minden szakmai egyeztetést, az érintettek és a helyi közösségek véleményének megkérdezése nélkül szolgálja ki a gazdasági hátország és a nagyvállalatok érdekeit”.

2023 novemberében a Kúria átengedte a népszavazási kérdéseket, erre válaszul azonban a kormány egyszerűen hatályon kívül helyezte azt a törvényt, ami a kiemelt beruházásokról szólt és annak főbb részeit betette az új építésügyi törvény szövegébe. Ezért az LMP újrafogalmazott kérdéseket nyújtott be, amelyeket aztán Lázár minisztériuma támadott meg, megfellebbezték azokat, ám a procedúra után végül júliusban megkezdődhetett az aláírásgyűjtés.