Orbán Balázs doktori témája az egyetlen az ELTE jogi karán, amelynek továbbengedéséről nem egyhangúlag döntött idén a testület
november 15., 14:56
Saját munkatársai voltak Halkó Petra doktori védésének bizottságában, de a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem talált ebben összeférhetetlenséget
Miután megírtuk, hogy Orbán Balázs doktori témája az egyetlen az ELTE jogi karán, amelynek továbbengedéséről nem egyhangúlag döntött idén a testület, egy olvasónk még egy érdekességre hívta fel a figyelmünket, de nem Orbán Balázs, hanem Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének doktori fokozata kapcsán.
A nyilvánosan is elérhető adatok szerint ugyanis Halkó Petra doktori disszertációjának nemcsak a főnöke, Schmidt Mária volt a témavezetője, de a nyilvános védésének bizottságában is a XXI. Század Intézet két munkatársa kapott helyet.
Halkó Petra 2021-ben kezdte a Budapesti Corvinus Egyetemen a doktori képzést, de 2022-ben átjelentkezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájába, ahol Schmidt Mária lett a disszertációjának témavezetője. Halkó ekkor már évek óta Schmidt Máriának dolgozott, 2019. áprilisában lett a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Halkó a disszertációját Nemzetközi ideológiák, nemzeti szabadság: Magyarország a társadalomalakító kísérletek szorításában címmel írta, amely a nyilvános védésén a maximális pontszámot, 30-ból 30-at ért el, ezzel a 100 százalékos eredménnyel pedig dicsérettel, vagyis summa cum laudeval zárta a doktori tanulmányait.
Érdemes azt is megnézni, hogy kik voltak a nyilvános védés bizottságában:
- Ötvös István a PPKE BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Tanszékének vezetője, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja,
- Bank Barbara a PPKE BTK Történettudományi Intézet adjunktusa, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja,
- Békés Márton a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a XXI. Század Intézet igazgatója,
- G. Fodor Gábor a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.
Az utóbbi kettő tehát Schmidt Mária alkalmazottai, és Halkó Petra főnökei, egyikük ráadásul a dolgozat bírálója is volt. Ez már csak azért is aggályos, mert a 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet, 17. paragrafusa szerint: „a doktori eljárásban hivatalos bírálóként vagy bizottsági tagként nem vehet részt az a személy, a) aki az érintett személy közeli hozzátartozója, vagy b) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.”
De ezt nem csak a kormányrendelet, hanem a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola működési szabályzata is rögzíti: „A nyilvános vita bírálóbizottságában nem vehet részt (kizárt) az a személy, aki a doktori dolgozatát benyújtó doktorandusszal függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el, különösen: a) a doktorandusz témavezetője; b) a doktorandusz hozzátartozója és volt házastársa (élettársa, jegyese); c) a doktorandusz tanszéki, vagy közvetlen munkahelyi vezetője és beosztottja.”
Ezzel kapcsolatban megkerestük a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, akik azt írták nekünk:
„Tájékoztatom, hogy a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. § szerinti összeférhetetlenségi okokra vonatkozó szabályozást a Történelemtudományi Doktori Iskola Működési Szabályzata – az Ön által is hivatkozott módon – értelmezte a munkaviszonyból fakadó vezető-beosztott viszonyként. Ennek megfelelően a fokozatszerzési eljárás során természetesen vizsgálatra került, hogy Halkó Petra vonatkozásában fennáll-e összeférhetetlenség. Az illetékes doktori tanács ezt nem állapította meg.”
Tehát azt megerősítették, hogy Halkó Petra munkatársai voltak a bizottságban, de összeférhetetlenséget nem találtak. Amikor arról kérdeztük az egyetemet, hogy mi áll a döntés mögött, azt válaszolták:
„A rendelkezésre álló információk alapján az volt megállapítható, hogy Halkó Petra és G. Fodor Gábor, illetve Békés Márton egy munkahelyen dolgoznak, de közöttünk nem áll fenn közvetlen munkahelyi vezető-beosztott viszony.”
Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a disszertáció témavezetője, Schmidt Mária és az említett személyek között viszont nagyon is közvetlen munkakapcsolat áll fenn.
A képzési idő tört része alatt szerezte meg a fokozatot
Halkó a vezető elemzői munkája mellett villámsebességgel végezte el a nyolc félévesre, vagyis négyévesre szabott doktori képzést.
Az Országos Doktori Tanács holnapján megtalálható hallgatói adatlap szerint Halkó Petrának „várhatóan” 2026. augusztusában kellett volna abszolutóriumot szereznie, ez még nem a doktori fokozat, pusztán azt jelenti, hogy a hallgató minden szükséges kreditet elvégzett és benyújthatja a fokozat megszerzésére irányuló kérelmet, a munkahelyi és a nyilvános védés csak ezután jön.
De mivel már egy évet korábban lehúzott a Corvinuson, ezért akár már 2025. augusztusában is abszolválhatott volna, ő ezt azonban ennél is hamarabb tette: 2024. tavaszára már minden tárgyat és minden kreditet elvégzett.
2024. május 31-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori és Habilitációs Tanácsa (BTDHT) egyhangú határozatban elfogadta Halkó fokozatszerzési kérelmét, aminek feltétele az abszolutórium. Halkó Petra 2024. szeptember 4-én védte meg doktori disszertációját, amelyről a BTDHT 2024. szeptember 17-én hozott döntést. 2024. október 16-án doktorrá is avatták.
Az egyetemtől úgy tudjuk, hogy a rugalmas kreditrendszer miatt tudta Halkó rövidebb idő alatt elvégezni a képzést.