Újra hozzányúl a kormány a lakástámogatásokhoz – mire számíthatunk?

Támogatott tartalom: alábbi cikkben röviden felsoroljuk, milyen fontosabb, a lakhatást és a lakásszerzést, -felújítást befolyásoló, 2025-ben életbe lépő kormányzati, parlamenti döntések születtek vagy várható azok megszületése a közeljövőben. A Bankmonitorral együttműködve most segítünk olvasóinknak eligazodni: e-mailben várjuk a lakástámogatást érintő változásokkal kapcsolatos kérdéseket, amire a független banki szakértők válaszolnak majd.

Idén szeptember végéig mindössze 8709 új lakás épült Magyarországon, ami nagyjából ötödével kevesebb, mint egy évvel korábban, és a felét sem éri el a 2022-es szintnek. Egyelőre az sem látszik, hogy véget érne a visszaesés, az első háromnegyed évben kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma további visszaesést mutat 2023-hoz képest.

Közben a használt lakások ára folyamatosan emelkedik. Egy néhány héttel ezelőtti GKI-felmérés azt mutatta ki, hogy ha egy átlagkeresettel rendelkező pár a jövedelme egyötödét teszi félre, majdnem harminc évig kénytelen spórolni egy használt, és több mint negyven évig egy új fővárosi lakásra.

A kormány időről időre beavatkozik a lakástámogatások rendszerébe, a lépések egy része bővítette a támogatásra jogosultak körét, más része – például a CSOK-szabályok ez év elejétől hatályos változása – szűkítette a jogosultsági kört, a jogosultak viszont a korábbinál jóval komolyabb összegű támogatott hitelre, és akár több tízmilliós tartozáselengedésre is jogosultak lettek. Az egyszerre lakáspolitikai és demográfiai célzatú intézkedések hatása enyhén szólva sem voltak hatásosak, a lakáspiacot és lakásépítéseket sem sikerült felpörgetni, és a születések számának tragikus értékei sem javultak idén. Közben egyre égetőbb problémává válik a lakhatási válság, az, hogy már nemcsak a hitelre történő lakásvásárlás, hanem az albérleti díjak megfizetése is egyre súlyosabb teher, főleg a fővárosban és a nagyobb városokban.

Nem csoda, hogy a kormány az elmúlt hetekben bejelentett számos, a lakhatással vagy lakásszerzéssel kapcsolatos támogatást. A legtöbb figyelmet kapó lépés az volt, hogy egy évig, 2025. január 1-től december 31-ig az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat adómentesen lehet felhasználni lakáscélra, nemcsak vásárlásra vagy építkezésre, hanem bizonyos felújításokra is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint ez 500 milliárd forintot mozgathat meg, aminek már a gazdaságösztönző hatása sem elenyésző.

Emellett a napokban megjelent, társadalmi vitára bocsátott jogszabály-tervezetek, illetve kormánytagok bejelentése alapján tudni lehet, hogy kisebb változások lesznek a CSOK-ban és a Babaváró hitelben, jövőre jön a Diákhitelhez hasonló, szabadon – tehát akár ingatlanra is – felhasználható, maximum 4 millió forint összegű Munkáshitel, illetve bejelentették a fiatalok lakhatási támogatását, ami havi 150 ezer forintos, bérlet díjra és hiteltörlesztésre is felhasználható forrás lesz (a túl magas bérleti díjak problémáján az airbnb betiltása is segíthet).

Emellett november elején megjelent a Magyar Nemzeti Bank rendelete, hogy energiahatékony ingatlant már 10 százalék önerővel lehessen venni. A kormány pedig a bankokat „önkéntes” kedvezményes, 5 százalékos thm-mel nyújtott lakáshitel nyújtására is rá akarja venni, ami azonban csak a fiatal első lakást vásárlók számára jelentenek segítséget. Ráadásul a kedvezményes kamat csak olcsó, energiahatékony ingatlanok vásárlásakor jár. (Az MNB kimutatása alapján az idei lakásvásárlások csupán 1 százaléka felet meg a kérdéses feltételeknek.).

A rengeteg eldöntött és beharangozott változás minden bizonnyal erőteljes hatással lesz a lakáshoz jutási lehetőségekre, és a számos intézkedés között még nehezebb lesz megtalálni a nekünk kedvezőt. Ahogy a cikk elején írtuk: a Bankmonitorral együttműködve most segítünk olvasóinknak eligazodni. E-mailben a lakástámogatást érintő változásokkal kapcsolatos bármilyen kérdést feltehettek, azok nyomán a Bankmonitor szakértői egy nagyobb cikkben összefoglalják a legtöbbeket érintő, legfogósabb, legkevésbé egyértelmű szabályokat, kilátásba helyezett változásokat.