A Közel-Keleten minden mindennel összefügg, és az egymással szemben álló erők közti törékeny egyensúlyt a legkisebb változás is alapvetően felforgathatja. Ezt eddig is tudtuk, de ritkán kapunk rá olyan egyértelmű bizonyítékot, mint november 27-én, amikor két fontos esemény történt a régióban. Egyrészt életbe lépett az Izrael és a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah közti tűzszünet, másrészt Északnyugat-Szíriában támadásba lendült a Hajat Tahrír as-Sám (HTS – Levante Felszabadításáért Mozgalom).

A körülbelül 30 000 fegyveresből álló HTS az évek óta befagyottnak tűnő szíriai polgárháborúban megdöbbentően gyorsan tudott előrenyomulni. Alig két nappal a támadás indítása után már ki is tűzték zászlójukat az ország második legnagyobb városa, Aleppó központi fellegvárára, és mára nemcsak a kétmilliós nagyvárost uralják szinte teljes egészében, hanem a környékéből is nagy darabot elfoglaltak. Bassár el-Aszad szír diktátor csapatai gyakorlatilag ellenállás nélkül adták fel azt az Aleppót, amit 2016-ban véres harcok árán foglaltak vissza.

A 13 éves háború

Szíriában a polgárháború 2011-ben kezdődött, amikor az Aszad-rezsim fegyvert fogott az arab tavasz-tüntetéssorozat részeként demokratikus változásokat követelő szírekre. Az azóta eltelt 13 évben a polgárháborúban legalább félmillióan meghaltak, és több mint hétmillióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonukból – többek közt a 2015-ös európai menekültválság derékhadát is a szír pokolból menekülő emberek alkották.

Aleppó 2012-16 közt volt az Aszad-ellenes erők uralma alatt, ám végül a kormánycsapatok, többek közt orosz és iráni segítséggel, brutális bombázások árán vissza tudták foglalni. A 2010-es évek végére pedig a polgárháború frontvonalai nagyjából megmerevedtek. Aszad damaszkuszi kormánya ellenőrzése alatt tartotta Szíria nagyjából 70 százalékát, az ország északkeleti részén amerikai támogatással a kurd SDF lett az úr, északon a törökbarát Szír Nemzeti Hadsereg (SNA), míg az északnyugati Idlib tartományban a HTS.

A HTS eredetileg az Al-Káida helyi partnere volt, azonban 2017-ben szakított az Oszama bin Láden nevével fémjelzett globális dzsihadista terrorszervezettel, és a saját útját kezdte járni. A HTS-t továbbra is terrorszervezetként tartják számon a nyugati hatalmak, azonban Idlibben viszonylag zavartalanul működhettek kvázi-államként. A helyi szunnita arabokból toborzott HTS vezetője az a Abu Mohammad al-Dzsoláni, aki még 2003-ban kezdett el az amerikai megszállás ellen harcolni Irakban, hogy aztán előbb az Iszlám Állam, majd az Al-Káida ranglétráján egyre magasabbra emelkedve végül egy szakadár csoport élére álljon. A HTS, ha annyira nem is, mint az SNA, de bizonyos mértékben egyeztet a törökökkel, és az inkább cinikusnak, mint fanatikusnak tartott al-Dzsolánit Idlibben azzal is megvádolták, hogy az őt elvileg terroristának tartó nyugati erőkkel is valamennyire kollaborál.